Víziló ölte meg az ókori fáraót, a haláleset körülményei rejtélyesek, az istenekhez is köze van

A mai tudásunk szerint nagyjából 170–180 egyiptomi fáraó uralkodott az ókori Egyiptom története során. Ez a korszak elképesztően sokáig, több mint 3000 évig tartott. Szerencsére egy Manethón nevű történetíró vette a fáradtságot és összeírta az akkoriban még meglévő feljegyzésekből az egyiptomi történelmet meghatározó uralkodókat, innen tudjuk, hogy 31 dinasztiára osztható a fáraók tevékenysége. 

Az ókori fáraók közülük voltak, akik hosszú ideig lehettek hatalmon, mások csak néhány hónapig. Sok fáraó halt erőszakos halált, őket vagy meggyilkolták vagy egy vadállat végzett velük. 

Az első fáraó 62 évig uralkodott

Ménész, az ókori Egyiptom legendás uralkodója, az egyesített Egyiptom első fáraója volt, aki Kr.e. 3100 körül élt. Személyét gyakran azonosítják Narmerrel, akinek neve a híres palettán is szerepel. A Narmer-paletta jelenleg a Kairói Egyiptomi Múzeumban van kiállítva, és az egyiptológusok számára kulcsfontosságú emlék az ókori Egyiptom korai történetének megértéséhez.

Ez a paletta az egyik legkorábbi bizonyíték az egyiptomi állam létrejöttére, és Narmer uralmát az első fáraóként igazolja. Narmer lehetett Ménész másik neve, ő volt az, aki először egyesítette Alsó- és Felső-Egyiptomot, létrehozva az első dinasztiát és megalapozva a fáraók hosszú uralkodását. Az egyesülést azzal pecsételte meg, hogy feleségül vett egy alsó-egyiptomi hercegnőt.

Az első fáraót egy víziló ölhette meg

Ménész alapította meg a fővárost, Memphist, és a Níluson gátat épített, hogy megszerezze az addig mocsaras területeket. Egy legenda szerint úgy menekült meg a veszett kutyák elől, hogy egy krokodil hátára ugrott, ami átvitte a túlsó partra, ahol megalapította Crocodilopolis városát. 

Ménészt nevezik a földi paradicsom megteremtőjének is, ugyanis fontos volt számára a kényelem és a testi-lelki örömök, mindezt igyekezett a lehető legtöbb ember számára biztosítani. Emberei a sportot, a szobrászatot, a famegmunkálást és más kretív ismereteket terjesztettek, de még a sörfőzést is elterjesztették. 

Diodorus Siculus római történész azt állította, hogy Ménész találta fel a luxus fogalmát. Végül 62 évnyi jólét után Ménész korszaka véget ért Egyiptomban. 

Az ókori történetírók, például a fentebb említett Manethón és Hérodotosz szerint Ménész valóban hosszú ideig uralkodott, és egy tragikus balesetben vesztette életét. A feljegyzések szerint egy víziló ölte meg. 

Egyiptomban a vízilovakat a káosz és pusztítás megtestesítőjének tekintették, és Szet istennel hozták kapcsolatba, aki a korabeli mitológiában Ozirisz ellensége volt. Ha igaz a történet, akkor Ménész halála akár szimbolikus jelentőséggel is bírhatott, ami megerősítette a mitologikus szemléletet.

Az a víziló, amelyik a tenyeredből eszik, az a lábadból is fog

Tudni kell, hogy a vízilovak már az ókorban is komoly veszélyt jelentettek. Napjainkban is ez az egyik leghalálosabb emlős állat, évente 2900 ember hal meg miattuk. Hatalmas testükkel és agresszív természetükkel nemcsak a Nílus partján élők életét keserítették meg, a földművelést is akadályozták. 

Nem csoda hát, hogy a fáraók gyakran vadásztak vízilovakra, így bizonyítva erejüket és hatalmukat. Elképzelhető, hogy Ménész is egy ilyen vadászat során vesztette életét.