A japánok gyűlölt étele Magyarországon sima menzás ebéd

A világ leghíresebb nemzeti konyhái között lehetséges, hogy keresve sem találhatnánk két egymástól olyannyira különbözőt, mint a magyar és a japán ízlésvilág, és kifinomult gasztrokultúra. Jelen cikkünk azonban nem egy-egy roppant igényes és körülményes konyhatechnológiai eljárások alkalmazásával készült ételről fog szólni. Bemutatjuk olvasóinknak a japánok lényegében életmentő, és gyorsan elkészíthető főételét, a szigetországban egészen híresen-hírhedtnek számító Naporitant. 

A Naporitan nevet olvasva nem téved nagyot az, aki a nápolyi eredetre mer tippelni, hiszen az olasz, pontosabban a dél-olasz konyha egyébként sem áll messze a gyors és hatékony megoldásoktól. A nevezett főétel eredetéig pedig ebből is adódóan nem kell visszamenni a japán császárság hőskoráig és egykor volt letűnt uralkodókig. Ugyanis a Naporitan eredete a második világháború végére datálódik, és része az úgynevezett itameshi konyhának. Ez a szó az olasz és a japán konyhaművészet fúzióját jelenti a tésztaételek csúcsán. 

A hivatalos történetmesélés szerint egy jokohamai séf, Shigetada Irie készítette először, mégpedig a hazáját megszálló amerikai hadsereg rettegett tábornokának, Douglas MacArthur a számára.

A katonai vezető a japánok kapitulációja után a helyi New Grand Hotelben lakott a feleségével. A főszakács pedig nem volt rest az amerikai ízlésnek megfelelő ételét Nápoly városáról elnevezni. 

A Naporitan alapját nem más, mint a spagetti tészta jelenti. Erre kerül a jó minőségű paradicsomból készült ketchup, amelybe még pirított a séf hagymát, zöldpaprikát, gombát, szalonnát, valamint kolbászt is.

Sőt, állítólag úgy tökéletes ez a fogás, ha még Tabasco-szósz is kerül bele, amitől alighanem az amerikaiak végleg a rabjai az ételkülönlegességnek. Feltéve, ha nem esik le nekik, hogy valójában szó sincs semmiféle varázslatos fogásról. Lévén szinte biztosan ettünk hasonló ételkölteményeket az elmúlt évtizedekben a magyar menzákon. Szinte látjuk magunk előtt, ahogy a paradicsomos tésztában uszkál a konzerv gomba, és a mócsingos lecsókolbász. 

A magyarországi szkepticizmus szemüvegén túl tekintve azonban kétségtelen, hogy igazán szemléletes receptek hivatottak meghozni az ember étvágyát a Naporitant illetően. 

A Cookpad.com gyűjtése alapján az alábbi receptet javasoljuk a bátor otthoni szakácsoknak:

1. Főzzünk puhára 160 gramm spagetti tésztát.

2. Egy marék csiperkegombát, egy kisebb fej vöröshagymát, egy fél darab zöldpaprikát kockázzunk apróra vagy csíkozzunk fel. Egy szál lecsókolbászt karikázzunk fel.

3. Mindezeket a tészta főzésével párhuzamosan pirítsuk meg egy hagyományos serpenyőben vagy wokban. A pirítást végezhetjük két evőkanálnyi vajon vagy ezzel megegyező mennyiségű olivaolajon. 

4. Ha kellően összefonnyadtak a zöldségek, akkor mehet hozzá két evőkanál ketchup, egy teáskanál cukor és ízlés szerint (de legalább egy csipet) só. A konyhatündérek akár worchester-szósszal is bolondíthatják a szaftot. 

5. Ha kész a tészta, és leszűrtük, akkor már mehet is az elkészült raguhoz. Már csak tálalni kell, és jó étvággyal falni ezt a japán-olasz fúziós remekművet, mintha egy magyarországi menzán ücsörögnénk. Egészség!

Recept forrása: Cookpad.com