Megfejtették az 1400 éves ausztrál földgyűrűk titkát, szomorú történet kapcsolódik hozzá

Titokzatos formák rajzolódnak ki a dombok és a zöld fű közül az ausztráliai Melbourne külvárosa, Sunbury közelében. Az alakzatok repülőről vagy drónnal láthatók, szinte szabályos kör alakot formáznak. Éveken keresztül senki sem tudhatta, mi cél szolgáltak és kik hozták létre ezeket, most azonban megfejtették a titkot, írta az Archeology News.

Egy kutatócsoport állt össze, hogy kiderítsék az ősi alkotások rejtélyét, ami egészen a őslakos Wurundjeri Woi-wurrung emberekig vezetett. Ők alkották nagyjából 1400 évvel ezelőtt az első, ma már nagy kulturális jelentőségű építményként számon tartott formát (itt látható).

A kutatók szerint ezek a kör alakú, földi építmények valamikor szertartásos célokat szolgáltak, bár a pontos rituálék nagyrészt kihaltak az emlékezetből. A Wurundjeri Woi-wurrung őslakosok több száz földgyűrűt készítettek, de csak alig néhány maradt meg a mai Melbourne közelében. Az egyiket 2022-ben tárták fel, az ősi leszármazottainak jelenlétében. 

A régészek ugyanezen a helyen különböző kőtárgyakra bukkantak korábbi ásatások során. Kiderült, hogy a másfél ezer évvel ezelőtt élt emberek tábortüzeket gyújtottak, kőeszközöket, tolldíszeket gyártottak és használtak, számos szertartásuk volt. A növényi és állati anyagokból készült tárgyak között olyan is felbukkant, amely emberi bőrből készült. A bumerángot is az ausztrál őslkosok találták fel, kisebb állatok elejtésére.

A jól alkalmazkodó ausztrál őslakosság egyszerű, de igen hatékony eszközökkel dolgozott, másrészről viszont igen összetett társadalmuk volt, gondolkodásmódjuk, hagyományaik híven tükrözték az őslakosok földhöz és környezetükhöz fűződő szoros kapcsolatát.

Mint kiderült, több száz ilyen építmény pusztult el az európai gyarmatosítás és az azt követő építkezések során Ausztráliában. Az utóbbi években felfedezett gyűrűket ezentúl igyekeznek megvédeni a modern hatásoktól. 

Az európai hódítók a 18. század végén kezdték gyarmatosítani Ausztráliát

A sors fintora, amit ma már szomorúan kell tudomásul vennünk, hogy az 1700-as években Ausztráliába érkező hódítók nem kímélték és nem tisztelték az évezredek óta itt élő embereket. Az európaiak által behozott betegségek (pl. himlő, kanyaró, influenza) és az erőszakos összecsapások miatt az őslakos népesség drámai mértékben csökkent. Sok őslakos törzs teljesen kihalt, több mint 250 nyelvük nagy része elveszett vagy kihalás szélére került.  

Az európaiak átvették az őslakosok földjeit, amelyeken évezredek óta fenntartható módon gazdálkodtak (például az ősi égetéses földgazdálkodással). Az addig megszokott vadászó-gyűjtögető életmód ellehetetlenült, mivel az európaiak betelepítettek idegen állatokat (például nyulakat, szarvasmarhákat), és átalakították az élőhelyeket.  

A szent helyek sem voltak kivételek, a rituális szertartások helyszínéül szolgáló földgyűrűkön kívül sziklarajzokat, barlangokat tettek tönkre a hajóval érkezők. A bányászat, az út- és házépítések valamint a mezőgazdaság erőszakos terjeszkedése visszafordíthatatlan károkat okozott Ausztrália területén. 

Bár ma nem tűnik úgy, összességében az európai hódítás Ausztrália kulturális és természeti örökségére pusztító hatással volt, és ezek következményei a mai napig érződnek.