100 évig Kleopátra húgának hitték, kiderült, hogy egy kamaszfiú maradványait találták meg a régészek

Nagy meglepetés, így jellemezte az egyik legnevesebb tudományos szaklap a Live Science, miszerint kiderült, hogy az eddig Kleopátra húgának vélt emberi maradvány valójában egy beteg fiúé. Hogyan tévedhetett a tudomány ekkorát a száz évvel ezelőtt megtalált koponya kapcsán? Kellett hozzá egy orvosszakértői vizsgálat súlyos tévedése. Még konferenciát is tartottak arról, hogyan találták meg Kleopátra húgát és dokumentumfilm is készült róla, erre most kiderült, hogy egy genetikai betegségekkel született fiú csontjairól van szó.

1929-ben csontvázat találtak egy márvány szarkofágban Epheszoszban, az Octagon nevű szentélyben. Ez egy törökországi régészeti lelőhely, itt található Artemisz, a vadászat ókori görög istennőjének hatalmas temploma. A szarkofágon sírtárgyak, feliratok nem voltak, de a régészek akkoriban arra a következtetésre jutottak, hogy a temetkezési hely egy fontos fiatal nőé lehet. 

Kelopátra húga a trónt akarta, halállal lakolt

Azt sejtették, hogy a sírban nem más, mint Arszinoé lehetett, Kleopátra húga. IV. Arszinoé i.e. 68 körül született, testvéreivel hatalmi harcokba keveredett, úgy vélte, őt illeti meg a fáraó cím. Miután Kleopátra Julius Caesar szövetségét elnyerte (akinek egyébként Arszinoé is ágyasa volt előtte), a nőt Rómába vitték, majd száműzték Epheszoszba. I.e. 41-ben maga Kleopátra engedélyezte a kivégzését. 

A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány bebizonyította, hogy a száz éve megtalált csontokhoz tartozó személy halálának dátuma i.e. 205 és 36 között lehetett, ami egybeesett Arszinoé történelmileg feljegyzett halálával. 

A csontok fejlettségi foka azonban most kérdéseket vetett fel. A csontvizsgálat alapján ugyanis az elhunyt személy mindössze 11-14 éves lehetett, sokkal fiatalabb, mint a 22 évesen meggyilkolt Arszinoé. 

"De aztán jött a nagy meglepetés" 

– írta közleményében Gerhard Weber, a tanulmány vezető szerzője, a Bécsi Egyetem evolúciós antropológia professzora. 

“Az ismételt tesztek során a koponya és a combcsont egyaránt kizárólag Y-kromoszóma jelenlétét mutatta, tehát csakis férfié lehetett.” 

Mivel a koponyacsontok vékonyabbak és törékenyebbek voltak a vártnál, a kutatók tovább vizsgálták a csontvázat, és olyan deformitásokat fedeztek fel, amelyeket korábban nem vettek észre. Mint kiderült, az egyik koponyavarrat korai lezárása aszimmetrikussá tette a fiú koponyáját.

A kutatók észrevették, hogy volt egy még feltűnőbb rendellenessége is a fiúnak, az abnormális alakú felső állkapocs, amelyhez legalább egy fog társult, amin nem volt kopás jele. Mindkét jellemző arra utal, hogy a fiú felső állkapcsa torz volt és kicsi, nem illeszkedett megfelelően az alsó állkapocshoz

A kutatók szerint ezeknek a koponya- és állkapocs-vonásoknak az egyik lehetséges magyarázata a Treacher Collins-szindróma (TCS) nevű ritka genetikai rendellenesség. Ez az állapot befolyásolja az arc és a fej fejlődését, kis állkapcsot, lefelé ferde szemeket, valamint hallás- és látásproblémákat okoz. 

Továbbra is rejtély, hogy ezt a fejlődési rendellenességekkel küzdő fiút miért temették el az Epheszosz területén található, magas rangú személyekhez köthető helyen. 

Mi lehet az igazság a Kelopátra életéről? Ki volt ő? Milyen uralkodó volt? Hogyan tudott helyt állni női uralkodóként egy férfi császárokkal, királyokkal teli világban? És miért lengi körbe homály titokzatos halálát? Az alábbi videóból kiderül: