Megfejthették a jól ismert gyerekmondóka halandzsa szövegét – furcsa értelme lehet

A gyerekeknek szóló mondókák gyakran tartalmaznak halandzsa, értelem nélküli szövegeket. Weöres Sándor is mestere volt az ilyen írásoknak, a Barbár dal című műve például egy képzelt „eredeti” költeményt és egy képzelt fordítást tesz egymás mellé.

A halandzsa szövegektől eleve nem várunk el értelmet, fel sem tételezzük róluk, hogy létezett értelemmel bíró eredetijük is. Jó példa erre az alábbi verses kiszámoló, amelyet a nyelvészek már régóta „boncolgatnak”, ugyanis feltételezik, hogy valamiféle rejtett jelentéssel bír:

Antanténusz, szórakaténusz / Szóraka-tiki-taka-alabala-bambuszka!

Vajon miféle értelme lehet az Antanténusznak? Már az is gyanús, hogy rengeteg szövegváltozata van, ez ugyanis régi eredetet sugall. Márpedig, ha régi, akkor talán évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt nem is volt halandzsa, hanem nagyon is érthető szöveg.

De milyen nyelven? Ezen a téren felmerül a latin, az ősmagyar, sőt a magyar és a sumér nyelvek közötti rokonság bizonyítékát is látják benne jó néhányan. Ha az utóbbi igaz, akkor a sumér Tammuz napisten és Bambúz, a sötétség istenének állandó harcáról szól a versike, vagyis egyfajta ima lehetett, amellyel újra meg újra meg akarták idézni a világosságot az ókori papok.

Ezt nyilván elég nehéz bizonyítani, sőt Záhonyi András matematikus, íráskutató, költő, műfordító szerint teljességgel lehetetlen. Már csak azért is, mivel a versike valóban az, aminek látszik: egy olyan kiszámoló, amely játékosan torzított keresztneveket tartalmaz.

Egy másik elmélet a latin eredet mellett teszi le a voksát, amiben van is ráció, hiszen a latin volt a középkor „világnyelve”, amit azonban csak a műveltebb személyek beszéltek, a kevésbé iskolázottaknak maradt a halandzsa.

A magyar változat is latinos hangzású (elég csak a rengeteg -usz végződésre gondolni), és a mondóka kizárólag a mi térségünkben terjedt el, Olaszországtól a Balkánon át Romániáig. A „szóraka” szó kétszer is előfordul benne, ami arra utal, hogy az egész szöveg kulcskifejezése lehet.

De mit jelent? Egy megfejtés szerint „ante in tempus thoracate nus thorace” lehetett az eredeti verzió, ami magyarul annyit tesz: időnek előtte felvértezve a megértés páncéljával. Ezzel persze nem vagyunk sokkal előrébb, de legalább van egy érdekes ötlet a kezünkben – és a jövőben még alighanem számtalan teória fog születni a mondókáról.

Így számol egy hanti kislány: a magyarok is megértik