Ötven éve találták meg az első cserépdarabot, azóta kiderült, hogy a több ezer fős hadsereg veszélyeket is rejthet.
A kínai agyaghadsereget 1974-ben fedezték fel földművesek. Kutat ástak éppen Lintong közelében, a mai Hszi'an város mellett, amikor különleges agyagtöredékeket találtak. A gazdák értesítették a helyi hatóságokat és hamar kiderült, régészekre is szükség lesz. Méghozzá rengeteg régészre, az elmúlt ötven évben ugyanis még csak a töredéke került elő annak a mintegy nyolcezer agyagból faragott, tartósra égetett és gyönyörűen megfestett katonának, amit a föld rejt.
Az életnagyságú katonákkal, lovakkal és harci szekerekkel teli lelet Csin Si Huang-ti (i.e. 250- i.e. 210), az első kínai császár hatalmas sírkomplexumának része, amit a világ egyik legjelentősebb régészeti felfedezéseként tartanak számon.
Az agyaghadsereg feltárása rendkívül lassan halad, mivel számos technikai és tudományos kihívás áll a munka útjában. A sírhely nagyjából 54 négyzetkilométeres területet foglal el, hatalmas mérete, az alkalmazott anyagok érzékenysége és a lehetséges régészeti károk elkerülésének szükségessége sok gondot okoz.
Az agyagkatonákat eredetileg élénk színekkel festették meg, de a több mint kétezer éves festékréteg nagyon sérülékeny. Amint levegőhöz érnek a figurák, a festék gyorsan lepattogzik róluk, akár néhány órán belül. Emiatt speciális konzerválási technológiák kellett kifejleszteni, ami időigényes és költséges feladat volt a kutatók számára.
A kínaiak elvárása az is, hogy a feltárás során minden darabot alaposan dokumentálni, tisztítani, konzerválni és tárolni kell. Egyes becslések szerint évszázadokig is eltarthat, mire az utolsó darabot is sikerül felszínre hozni.
Az egyik alapvető oka a késlekedések az, hogy nagyon meg kell gondolni minden mozdulatot. Ez nemcsak a leletek biztonsága, hanem a helyszínen dolgozó szakemberek egészsége szempontjából is fontos.
Csin Si Huang császár sírját például máig érintetlenül hagyták, mivel biztosra vehető, hogy a feltárás károsítani fogja az ott található tárgyakat. A történelmi források szerint a sírban rengeteg higany van, ami mérgező lehet a régészekre nézve. A biztonságos feltárás egyelőre komoly technológiai kihívást jelent.
Szintén lassítja a folyamatot, hogy a feltárásban csak magasan képzett régészek, restaurátorok és tudósok vehetnek részt. Számuk korlátozott. A kínai kulturális örökségvédelem szempontjából is fontos, hogy ne siettessék a feltárásokat, és minden lépést körültekintően végezzenek el.
Természetes az is, hogy a hatalmas projekt rendkívül költséges, és folyamatos pénzügyi támogatást igényel. Az agyaghadsereg területének karbantartása, konzerválása és a látogatók fogadása is komoly logisztikai kihívás. A terület levegőjének, páratartalmának és hőmérsékletének is szigorú szabályai vannak.