Ne akard tudni, miből áll az otthon letörölgetett por nagy része

A bőr az egyik legfontosabb szervünk, ami ráadásul folyamatosan megújul. Életünk során folyamatosan veszítünk bőrfelületünkből, elhullatjuk az elhalt hámsejteket, amerre járunk. A bőrünk lecserélődik bizonyos időközönként és ez a regeneráció egészségügyi szempontból is fontos.

Mennyi bőrt hullajtunk el életünk során?

Ha vedlésről van szó, mindenkinek a kígyók jutnak az eszébe vagy az Alien nevű nagysikerű sci-fi, pedig mi magunk is vedlünk. Egy átlagos felnőtt bőre körülbelül 1,5–2 négyzetméter területű. Az epidermisz, vagyis a bőr legfelső rétege körülbelül 28 naponta teljesen megújul.

Ez azt jelenti, hogy évente nagyjából 0,7–0,9 kilogramm elhalt bőrt veszítünk el. Életünk során – figyelembe véve egy 75-80 éves átlagos élettartamot – ez a szám akár 35-40 kilogramm is lehet. 

Az emberi vedlés intenzitása nem egyenletes

Egyes tényezők, mint az életkor, a bőrtípus és az egészségi állapot befolyásolhatják ezt a folyamatot. Például a pikkelysömörben vagy ekcémában szenvedők gyorsabb hámlást tapasztalhatnak, míg az idősebb emberek bőre lassabban regenerálódik. Emellett a száraz bőrű emberek is hajlamosabbak az elhalt sejtek gyorsabb leválasztásra, különösen télen.

Előny vagy hátrány megszabadulni az elhalt bőrtől?

Az elhalt hámsejtek leválása természetes folyamat, amely segíti a bőr megújulását. Ha az elhalt bőrsejtek nem távoznak megfelelően, akkor felhalmozódnak, eltömítik a pórusokat és ez különféle bőrproblémákhoz, például pattanásokhoz vezethet. Ezért sok szakember javasolja a bőrradírozást vagy más bőrtisztító eljárást, hogy segítsük az elhalt sejtek eltávolítását.

Ugyanakkor túlzott bőrradírozás vagy agresszív hámlasztás is károsíthatja a bőr természetes védőrétegét, ami érzékenységet, irritációt okozhat. Fontos megtalálni az egyensúlyt: normál bőrtípus esetén hetente egy-két alkalommal végzett hámlasztás elegendő lehet.

Hová tűnik a bőrünk?

Ha belegondolunk, hogy egyetlen ember akár 40 kiló bőrtől is megszabadul élete során, felmerül a kérdés, hogy a bolygónkon élő 8,2 milliárd ember hámsejtjei miért nem alkotnak hegyeket? A válasz az, hogy az elhalt bőrsejtek szerves anyagok, amelyek a természetben könnyen lebomlanak. Ha például a kültéren, ruházatunkról vagy bőrünkről leváló hámsejtek a talajra kerülnek, azokat a mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) lebontják, és ezek tápanyagként szolgálnak a talaj számára.

Otthonunkban az elhalt bőrsejtek nagy része házi por formájában jelenik meg. Egyes tanulmányok szerint a polcokról letörölgetett pornak akár 50%-a is lehet emberi eredetű.

Az emberi bőr nem felejt, minden napégést megjegyez, főleg, ha az hámlást is okozott: