Rejtett alagútra bukkantak a gízai nagy piramis belsejében, a titkos kamrának két célja lehetett

A gízai nagy piramis, más néven Hufu vagy Kheopsz piramisa, az ókori világ egyik legnagyobb építészeti csodája. Valamikor i. e. 2580–2530 között épült, a munkálatok pontos időtartama nem ismert. Az óriási építmény nemcsak külső formájával nyűgözi le a kutatókat és a turistákat, hanem rejtett belső szerkezetével is. 

A Föld egyik legismertebb látványosságának belsejében felfedezett üregek, alagutak és szobaszerű térségek számos kérdést vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy mi lehetett ezek célja. Vajon szarkofágokat és értékes tárgyakat rejtenek, vagy inkább mérnöki szerepet töltenek be?

A piramis szerkezete és anyaga

A gízai nagy piramist elsősorban mészkőből építették, amelyet a közelben található Tura-bányákból szállítottak. Az építéshez használt finom mészkőburkolatot, amely egykor simává és fényessé tette a piramis külsejét, nagyrészt elhordták az évszázadok során vagy lekoptatta az erózió. 

A Nagy Piramis belső magjához erősebb, durvább mészkövet, a nagyobb szobákhoz pedig gránitot használtak, amelyet több mint 800 kilométerről, Asszuánból szállítottak. Egy-egy kőtömb átlagos súlya 2,5 tonna volt, de a legnagyobb gránitkövek súlya elérhette a 70 tonnát is.

Rejtett járatok és üregek célja

Az elmúlt évek kutatásai kimutatták, hogy a piramis belsejében nem csupán a jól ismert Nagy Galéria, a Királynék Kamrája és a Király Kamrája található. Modern technológiák segítségével több, korábban ismeretlen üreget és alagutat fedeztek fel. 

A 2017-es ScanPyramids projekt során például müográfiával (a kozmikus sugárzás segítségével végzett képalkotással) egy nagy, rejtett üreget azonosítottak a Nagy Galéria felett.

Egy 2023-ban végzett kutatás pedig egy 9 méteres, zárt folyosót fedezett fel. A munkába japán szakemeberek is bekapcsolódtak, egy mindössze 6 milliméteres, kamerával felszerelt endoszkóppal sikerült a rések között betekintést nyerni a rejtett térbe.

Az üregek és alagutak egyik lehetséges célja a tehermentesítés volt. A Nagy Galéria fölötti nagy üreg például csökkentheti a súlyt, amely a Király Kamrájára nehezedik. Ez a megoldás megakadályozhatta, hogy a hatalmas kőtömbök alatt az építmény instabillá váljon.

Elképzelhető az is - ez egy misztikusabb elképzelés -, hogy az üregek olyan rejtett terek, amelyek szakrális célokat szolgáltak, vagy értékes tárgyakat és szarkofágokat rejtenek. Bár erre eddig nem találtak bizonyítékot, a kutatók folyamatosan keresik a nyomokat.

A rejtett terek feltárásához a modern technológia elengedhetetlen

A müográfia mellett, amely a kozmikus részecskék áthatolási képességét használja ki, a kutatók drónokkal, radarokkal, 3D lézerszkenneléssel, endoszkóppal, szoftveres rekonstrukcióval is dolgoznak. A régészek fontosnak tartják, hogy a vizsgálatok közben ne okozzanak kárt a több mint négy és félezer éves építményben. Ezeknek az eszközöknek köszönhetően károsodás nélkül vizsgáljhaták a piramis belsejét, és pontos térképet készíthetnek a rejtett szerkezeti elemekről.

A gízai nagy piramis továbbra is számos rejtélyt őriz

Bár a mérnöki funkciók jól magyarázhatják a legtöbb rejtett üreg létezését, az emberi képzelet nem szűnik meg találgatni, hogy talán egy nap újabb, eddig ismeretlen tárgyakra vagy szimbólumokra bukkannak a kutatók. Az ókori egyiptomi építészet és mérnöki tudományosság mélysége minden új felfedezéssel még lenyűgözőbbé válik. A tudomány és a technológia fejlődésével talán egy napon választ kapunk minden kérdésre, amelyet a világ egyik legismertebb piramisa felvetett.

Az alábbi videóval egy teljes túrát tehetünk a nagy piramis belsejében: