Lelepleződött a megdöbbentő titok a honfoglaló magyarok testmagasságáról

A honfoglaló magyarok Kárpát-medencébe érkezésének idején a testmagasság, mint az emberi testalkat egyik jellemzője, jelentős eltéréseket mutatott a különböző népcsoportok között. A magyarok testalkatában jelentős szerepet játszott az a nomád életmód, amelyhez szoktak: aktív, lovas életvitelük és húsban gazdag étrendjük hozzájárult az erős, arányos testfelépítéshez. A régészeti feltárások során talált csontvázak azt is mutatják, hogy a honfoglaló magyarok jól tápláltak voltak, és fizikailag jó kondícióban érkeztek a térségbe.

Az antropológiai kutatások és a megtalált leletek alapján a honfoglaló magyar férfiak átlagos testmagassága 165-170 cm körül mozgott, míg a nők esetében ez az érték 155-160 cm volt. Ez az átlag némileg magasabb volt, mint a Kárpát-medencében már korábban megtelepedett népeké, mint például az avaroké vagy a szláv népeké.

A honfoglaló magyarok többsége sötét hajú és barna szemű volt

A honfoglaló magyarok külsejére vonatkozó ismereteinket elsősorban antropológiai és genetikai kutatások alapján rekonstruálhatjuk. Általánosságban elmondható, hogy a hajuk színe leggyakrabban sötét volt (barna vagy fekete), de a világosabb árnyalatok sem voltak ritkák. 

Szemük színe szintén változatos volt, a barna dominanciája mellett megjelentek zöldes vagy kék szemszínek is. Bőrük árnyalata világosabb volt, mint az ázsiai nomád népeké, de némileg sötétebb lehetett, mint az észak-európai népeké.

Az átlag testmagasság bizonyos időszakokban visszaesett

Az emberi testmagasság történeti változásai mindig is az környezeti tényezők és az életkörülmények függvényében alakultak. A honfoglaló magyarok testmagassága a középkor folyamán inkább csökkent, amit a megváltozott étrend és életmód magyarázhat. Az éghajlati viszonyok, a járványok és az éhínségek is hozzájárultak a középkori emberek alacsonyabb testmagasságához.

A 20. század előtt a testmagasság gyakorlatilag csak stagnált, sőt időnként még csökkent is.

Megdöbbentő tény és nem is szívesen hangoztatták soha a kormányok, hogy a 18-19. századi lakossághoz képest a honfoglalók magasabbak voltak némileg, ami azt jelentheti, hogy jobbak voltak a táplálkozási viszonyok a honfoglalás korában, mint két világháború sújtotta időszakban.  

A modern korba lépve, különösen a 19. század végétől kezdve, az iparosodás, az orvostudomány fejlődése és az életkörülmények javulása következtében a testmagasság fokozatos növekedésnek indult. Ez a növekedés azonban nem volt egyenes vonalú: a háborúk és gazdasági válságok idején megtorpanás vagy visszaesés volt tapasztalható.

Az alábbi, kiemelkedően történelemhű kisfilm képkockái a 10. századba repítik a nézőt, bemutatva a honfoglalás korának hadművészetét és a mindennapi életet: 

[[v1]]

[[c1]]