Furcsa ősi jeleket fedeztek fel a Balatonnál, Dél-Amerikába vezetnek a szálak

Zeikó Zoltán térképész nemcsak Magyarországon volt elismert tudós, hanem egy rövid időre világhírre is szert tett. Az ő nevéhez köthető ugyanis a nemzetközileg is ismert perui Nazca-vonalak rejtélyének egyik új megoldása. Úgy vélte, a rejtélyes és titokzatos alakzatok az inkák előtti civilizációkra utalnak, a vonalaknak pedig távközlési szerepük lehetett, egyfajta kommunikációs rendszert alkothatnak.

Miután hazatért az inkák földjéről, Zeikó tesztelni akarta az elméletét hazánkban is, méghozzá a magyar tengeren, a Balatonon. Az eredmények lélegzetelállítóak lettek, felfedezett ugyanis egy olyan rendszert, amit a perui kősivatag is rejt – ennek megértéséhez viszont először el kell magyarázni, a rómaiak hogyan továbbítottak üzeneteket.

A római időkben a templomok tornyait úgy építették meg, hogy még rossz időjárási körülmények között is láthatóak legyenek. Ebből kiindulva, ha valami fontos üzenetet kellett továbbítani, akkor egyszerűen a templomok segítségével indították el az üzenetet és viszonylag gyorsan, akár több száz kilométerre is el lehetett juttatni a közleményt.

Zeikó a saját elméletének igazolására húzott egy vonalat a térképen, Badacsony és Veszprém között is egyebek mellett, és a templomok csoda szépen kezdtek el sorakozni: Kékkút, Köveskál, Monoszló, Balatoncsicsó, az árokfői templomrom, Szentjakabfa, Óbudavár, Mencshely, Barnag, Tótvázsony.

Ráadásul nem csak egyetlen ilyen vonalat érzékelt, hanem szinte minden égtáj felé, ezekből pedig két fontos dologra jött rá: egy logikus mértani mintázat rajzolódott ki, másrészt pedig a vonalak egyetlen pontban futnak össze, a Balaton mértani közepének környékén, Tihanytól nyugati irányba. Zeikónak arra is van egy elmélete, hogy ez miért pont ott volt.

Úgy véli, a rómaiak annak idején úgy ítélték meg, hogy a Balaton két partja túlságosan távol van egymástól ahhoz, hogy biztosan tudjanak közöttük üzenetet közvetíteni, ezért szükség volt egy köztes állomásra a tó közepén. Mivel akkoriban kiváló építészei voltak a rómaiaknak, Zeikó véleménye szerint egy mesterséges szigetet építhettek az instabil hajós megoldás helyett.

A térképész szerint a sziget még mindig létezhet valahol a víz alatt 5-8 méterrel, ezt korábbi búvárbeszámolók és űrfelvételek is alátámasztották. Nem véletlen, hogy a Balatonnak ez az a pontja, ahol a legtöbb templomtorony látható szabad szemmel, mindez kifinomult és pontos tervezésre utal.

Zeikó Zoltánt rengeteg támadás érte az elmélete miatt, a tudományos világ egyértelműen vele szemben foglalt állást. A kutató elvonult a nyilvánosság elől, interjút sem ad a balatoni Nazca-vonalakról, amely így feltehetően egy alátámasztatlan tudományos elméletként vonulnak be a történelemkönyvekbe – pedig érdemes lett volna megvizgálni.

Forrás: Tó-Retró