Az ókor legfurcsább jósdája misztikus erő központja volt, különös módszerrel fürkészték a jövőt

Dodona egy ősi település volt, amely már a bronzkorban is létezett. Az időszámításunk előtti 2. évezredben az ókori görög kultúra előtt élt népcsoport, a pelaszgok egyik központja volt. A történelmi ismereteink szerint a jósda fontos szerepet játszott a korabeli törzsek mindennapjaiban. A közösséget érintő döntések meghozatala előtt egy szent fa hangjaiból és a szél zúgásából kövekeztették ki a válaszokat. 

Dodona jóslatai azért számítotak különlegesnek, mert nem egy vagy több istenségtől várták a megoldást a rituálék során, hanem a természettől. A papok és a papnők a szent tölgyfa susogását, valamint az ahhoz kötött bronzcsészék és harangok hangjait értelmezték. Ezek alapján általában olyan jóslatok születtek, amelyek az időjárásra, mezőgazdasági kérdésekre vagy katonai stratégiák sikerére vonatkoztak.

A legenda szerint egy fekete galamb szállt Egyiptomból Dodonába, és megjósolta, hogy itt jósdát kell alapítani. A galambot a helyiek isteni küldöttnek hitték, és ez alapozta meg a jóshely hírnevét. Olyannyira, hogy a görög mitológia szerves része lett. 

Az argonauták legendájában is megemlítik Dodonát. A jósdában központi szerepet játszó fának nagy szerep jutott akkor is, amikor a görögök legjobb daliái Iólkoszból a kis-ázsiai Kolkhiszba hajóztak, hogy segítsenek Iaszón királyfinak megszerezni az ott őrzött aranygyapjút, melyre jogos trónigényének érvényesítéséhez volt szüksége. Az útitársak közt volt Héraklész, Orpheusz és Nesztór is, hajójuk, az Argo hajó orrához egy darabot illesztettek a dodonai szent tölgyfából, amely így jóslatokat tudott adni a hajósoknak. 

Nincsenek írásos feljegyzések a jósdáról

Dodona jósdája és emléke szóbeli hagyományok útján öröklődött és kevés írásos emlék maradt róla. A helyet az i. sz. 4. században a keresztény Római Birodalom üldözte a pogány vallási szimbólumai miatt, így az megsemmisült. A rómaiak arról is gondoskodtak, hogy a szentélyben őrzött írásokat porrá égessék. Addigra azonban fontosságát széles körben elismerték a görög világban és számos mitológiai történetbe bekerült.

Hogyan zajlott a jóslás Dodonában?

Dodonában a jóslás egyedi módon zajlott, elsősorban a természet hangjai és jelenségei játszották a főszerepet. Ez a módszer eltért más híres görög jósdák, például a delphoi gyakorlatától, ahol transzba esett papnők szavaiból következtették ki a jövő eseményeit.

Azok, akik jóslatot kértek, konkrét kérdést tettek fel a szent tölgyfa alatt, a növényt Zeusz fájának nevezték. A kérdések a mindennapi életet érintették: utazás, mezőgazdaság, családi ügyek vagy politikai döntések. Ajándékot vagy áldozati adományt is kellett vinni a szentélybe, amely a szertartás része volt.

Az egyszerű életet élő, mindig mezítláb járó pap vagy papnő a fa susogását, a levelek és az ágak zizegését figyelte, ezekben vélték hallani Zeusz hangját és a választ. A tölgyfa körüli szent területen bronzból készült csészéket, üstöket és harangokat is elhelyeztek. Ezeket a szél megmozgatta, a keletkező hangokat a szintén válaszként értelmezték a beavatott szertartásvezetők.

Az áldozatok legtöbbször kecskék vagy juhok voltak, az állatok viselkedését is megfigyelték, melyekből szintén jóslatokat olvastak ki. Majd leölték a négylábúakat, ezután a belső szerveik megfigyelése is szerepet játszott a jóslatokban, ahogyan az más görög szentélyekben is történt.

Azok, akik írásban tették fel kérdéseiket, sokszor ólomlemezekre vésték a betűket. Ezt onnan tudjuk, hogy az ásatások során számos ilyen tárgy került elő, de ezek csupán a feltett kérdéseket tartalmazták.

Híres dodonai jóslatok

Homérosz az Iliászban és az Odüsszeiában megemlíti a jósdát. Utóbbiban Odüsszeusz is tanácsot kért Dodona szent fájától. A kérdés arra vonatkozott, hogy milyen módon térjen haza Ithakába, és vajon nyíltan vagy titokban érkezzen-e. Ez a történet alátámasztja Dodona jelentőségét, mint az utazók és hősök tanácsadó központját.

Hérodotosz szerint Dodona és Zeusz kultusza kapcsolatban állhatott az egyiptomi Théba jóshelyével. A legenda szerint egy fekete galamb szállt Egyiptomból Dodonába, és megjósolta, hogy itt jósdát kell alapítani. A galambot a helyiek isteni küldöttnek hitték, és ez alapozta meg a jóshely hírnevét.

Hol lenne most a térképen az ősi jósda?

Dodona az ókori Épeirosz régióban volt, amely ma Északnyugat-Görögország része. A modern térképen Dodona helyszíne a mai Ioannina városától körülbelül 20 kilométerre délre fekszik, a Pindosz-hegység lábánál. Az egykori szentély a Dodoni-völgyben helyezkedik el. 

Az ásatások során számos emléket találtak Dodonában, beleértve a szent tölgyfa körüli építményeket, valamint a bronzkori eredetű áldozati eszközöket. Itt található az egyik legjobb állapotban fennmaradt görög színház is.

Az ókori jósda közelében ma is nőnek tölgyfák, amit a turisták ki is használnak. Papírra írják a kívánságaikat és feltűzik az ágakra. A legtöbben élethosszig tartó szerelmet, egészséges életet és boldog jövőt kérnek a szent fákon olvasható üzenetek alapján. A lenyűgözően szép táj a fotósok körében is kedvelt, a dombok és a fák árnyékában rengeteg kecske legelészik, amelyek már megszokták az emberek közelségét.