Ebben a régi magyar faluban találták meg Európa legősibb, ember által használt kőszerszámait

A Cseh Tudományos Akadémia Nukleáris Fizikai Intézete (CAS) és a CAS Régészeti Intézete által vezetett új tanulmány bizonyítja, hogy Európa területén nagyjából 1,4 millió évvel ezelőtt jelent meg az első eszközhasználó emberi közösség. A most publikált tanulmány Királyháza közelében feltárt kezdetleges kőeszközök elemzésén alapul. A település már Szent István idején lakott volt, a trianoni békeszerződés aláírásáig Magyarországhoz tartozott.

Bár emberi maradványok nem kerültek elő a lelőhelyről, a kőszerszámok azt mutatják, hogy azokat homo erectus, a kihalt archaikus emberfaj készítette.  

A régi magyar településen találták meg a legrégebbi kőeszközöket

A kutatók matematikai modellezésben a közelmúltban szerzett adatokat, valamint a kozmogén nuklidokat használó temetkezési kormeghatározási módszereket alkalmazták. Ezzel számolták ki, hogy az eszközök 1,4 millió évvel ezelőttről származnak, 200 000-300 000 évvel megelőzve az eddig legősibbnek számító, spanyolországi Atapuerca lelőhelyét.

„Legkorábbi ősünk, a homo erectus volt az első hominin, aki körülbelül kétmillió évvel ezelőtt hagyta el Afrikát, és a Közel-Kelet, Kelet-Ázsia és Európa felé vette az irányt. A királyházai lelőhelyen történt első emberi jelenlét radiometrikus kormeghatározása nemcsak a grúziai Dmanisi lelőhely és a spanyolországi Atapuerca közötti nagy térbeli rést pótol, hanem megerősíti azt a hipotézist is, miszerint a homo erectus Európába terjedésének első hulláma kelet felől indult"

– mondta Roman Garba, a tanulmány vezető szerzője.

Az éghajlati modellek és a pollenadatok alapján a felegyenesedett előember Európába való vándorlása három lehetséges interglaciális (két jégkorszak közötti) meleg időszakban következett be, a Duna vonalán, olvasható a Heritage Daily cikkében.

A kutatók egy újfajta, az eddigieknél pontosabbnak tartott kormeghatározási módszert alkalmaztak. A tanulmány egyik szakértője, John Jansen úgy véli, ez az új kormeghatározási megközelítés nagy hatással lesz a modern régészetre.

Királyháza eddig is izgalmas történetéhez ezzel egy újabb felfedés kapcsolható

A Tisza bal partján fekvő település évszázadokon át a magyar királynők nyaralóhelyéül szolgált, a falu egykori szász telepesei a 16. századra eltűntek. 1661-ben a törökök, 1717-ben a tatárok dúlták fel, a település melletti dombon épült várat 1672-ben II. Lipót parancsára lerombolták. A 18. században a falut ruszinokkal telepítették be, 1831-ben kolerajárvány is pusztított a településen. Trianon előtt tíz évvel, 1910-ben a 3167 lakosból 2224 vallotta magát magyarnak. 

A homo erectus volt az első tűzhasználő, éles kőeszközökkel hatalmas állatok levadászására is képes volt már: