Így szexeltek Dzsingisz kán mongoljai

Egy-egy neves történelmi időszak elemzésénél, felidézésénél a legtöbben hajlamosak megfeledkezni arról az egyszerű tényről, hogy akkoriban is hús-vér emberek éltek a Földön, és hasonló gondolatok, érzelmek, ösztönök vezérelték őket, mint bennünket.

A mongolok a 13. században rettegésben tartották a fél világot, Japántól egész Nyugat-Európáig eljutottak fegyelmezett, jól szervezett hadseregeikkel. 1241–42-ben Magyarország is leckét kapott ezektől a kegyetlen lovas nomádoktól, bár mi tatárjárásnak nevezzük a mongolok dúlását.

Akkoriban már nem Dzsingisz kán ült a birodalom trónján, hiszen a híres-hírhedt nagykán 1227-ben meghalt. A népe ma is végtelenül tiszteli őt, és sok mindent elárul az uralkodó magánéletéről, hogy annyi feleséget, ágyast tartott, hogy friss kutatások szerint

mintegy 16 millió ma élő ember hordozza a DNS-ét.

Vajon milyen lehetett a szex a középkori mongolok körében? A higiéniára nem sokat adtak, a hadjárataik során például büszkén hangoztatták, hogy majd csak a Végső Tenger (ez alighanem az Atlanti-óceánra utalhatott) vizében hajlandók megmosni a lovaik patáját.

A nők igen aktív társadalmi életet éltek, hiszen nekik kellett gondoskodniuk a háztartás vezetéséről. Nem voltak sokkal kevesebb jogaik, mint a férfiaknak, a hölgyek nyilvános italozása és lerészegedése például nem számított nagy skandalumnak a sátorlakók körében.

Dzsingisz kán törvénykönyve, a Jasza állítólag tiltotta a szodómiát (ez akkoriban az azonos neműek szexuális kapcsolatát takarta), de a későbbi századok reguláiból ez a tiltás hiányzik, vagyis nagy a valószínűsége annak, hogy szemet hunytak fölötte. Tény, hogy a tatár hódítók általában megerőszakolták, majd megölték az elfoglalt városok női lakóit, vagyis az alantas vágyaikat rendszeresen kiélhették az ellenségen, így a harcosok ritkán fanyalodhattak egymásra.

A mongol nők közül a férjezettekre figyelt oda elsősorban a társadalom, a házasságtörést például csekély pénzbüntetéssel sújtották. Az özvegyekkel, hajadon lányokkal ebből a szempontból nem törődtek. Amikor viszont a mongolok és kínaiak egy birodalomba kerültek, az ottani szigorúbb törvények vonatkoztak már rájuk is. Ha egy magas rangú mongol felesége megcsalta urát egy közemberrel, akkor a nőt darabokra vágták, a férfit pedig lefejezték.

A prostitúció a középkori Mongóliában elfogadott dolog volt, sőt még a 19-20. század fordulóján arrafelé eljutó utazók is ilyen felfogásról számoltak be. A szocialista Mongóliában, az 1920-as évektől azonban gyökeresen megváltozott a helyzet, a nők elnyomott helyzetbe kerültek, és ha külföldi férfiakkal merészeltek lefeküdni, akkor igen súlyos büntetéssel kellett szembenézniük. Meglepő tehát, de az elnyomónak tartott középkori mongol birodalomban a nemek egyenjogúsága sokkal inkább a hétköznapokhoz tartozott, mint modern korunkban.