maxinewz.hu
Keresés
Menü megnyitás
Borítókép:  Pixabay

Vajon léteznek még az országban ezeréves épületek, amelyek a Magyar Királyság megalakulása környékén jöttek létre?

A magyarság 1896-ban ünnepelte a millenniumot, vagyis a honfoglalás 1000. évfordulóját. Most tekintsünk el attól, hogy Árpád népének beözönlése a Kárpát-medencébe hosszabb (több éves) folyamat volt, vagyis ennyire precíz dátumot eleve nem lehetett volna megállapítani.

A millennium ünneplése ugyanakkor rendkívüli haszonnal járt hazánk számára. Ha szétnézünk például Budapesten, a meghatározó épületek java része abból az időből származik. A kerek évforduló kapcsán készült el Vajdahunyad vára, a Műcsarnok, az Iparművészeti Múzeum, de akár még az Országházat is ide sorolhatjuk – a csodás alkotásoknak se szeri, se száma.

Mellettük talán kevesebb figyelmet kapnak azok az építmények, amelyek a legidősebbeknek számítanak Magyarországon. Vajon melyek ezek? Itt is meglehetősen nehéz csupán egyet kiválasztani – elég, ha csak a pécsi ókeresztény nekropoliszra gondolunk, amely a 4. századból származik, ezáltal persze

nem számít magyar emléknek.

A történelmi Magyarország legrégibb, ma is álló épületének a kopcsányi Szent Margit-kápolnát nevezik. A 10. század második feléből származik, és csupán annyi a baj vele, hogy ma Szlovákia területére esik.

Melyik hát a valóban hazai rangidős? Feltehetőleg az Egerhez közeli Tarnaszentmária katolikus temploma, a Mária látogatása-templom, amely fejedelmi temetkezőhelynek épült, és kutatók szerint a 10-11. század fordulóján jött létre. Nem bizonyítható egyértelműen, ezért nem adhatjuk máris oda neki a díjat. Viszont az eredeti formáját szinte teljes épségben megőrizte, így mindenképpen büszkék lehetünk rá.

Nem marad más győztes tehát, mint a Veszprém melletti Sóly temploma: ez még Szent Istvánhoz kötődik, és erről írásos bizonyíték is van. A falu nevét egy 1009-es adományozó okirat említi, mégpedig a templomával együtt, amely tehát így Magyarország legidősebb épülete. Nagyjából ez is megőrizte eredeti formáját, bár 1903-ban kiegészítették egy toronnyal – olvasható az Iparművészeti Múzeum ismertetőjében is.

Itt látható a sólyi templom: