Ez a leghosszabb magyar mondat, ami visszafelé is ugyanaz

A magyar nyelv az egyik legnehezebb, egyben legváltozatosabb nyelv is a világon. Gazdag szókincse és a szinonimák sokszínűsége révén a költészet, a szerelmes levelek és a fondorlatos jogi nyilatkozatok aranybányája. 

A magyar nyelv egyik kincses szigete a palindrom szavakhoz, mondatokhoz kapcsolódik, amelyek visszafelé is ugynanazok. Másképpen fogalmazva, szimmetrikusan olvasható, függetlenül attól, hogy melyik irányból kezdjük az olvasást. 

A magyar nyelvben a palindromokat általában ékezetek és szóközök figyelmen kívül hagyásával értelmezzük, hogy könnyebben találjunk szimmetriát. Különlegességük abban rejlik, hogy szimmetriát hoznak létre. 

A legrövidebb palindrom például az apa, anya, bab, pap, szósz, tét, vív, zúz szavaink. Léteznek azonban ennél jóval hosszabbak is: keretkarakterek, mentegetnem, kieséseik, taglalgat vagy a tettettet.

Egész mondatokkal is játszhatunk, amelyek visszafelé is olvashatók: 

• Tejet evett e mén, német tevetejet.
• Somorné vérképe savas epék révén romos.
• Lakkos a bál, tíz emelete tele mezítlábasokkal.
• Keresik a tavat a kis erek.
• Ideteszem a meszet, Edi!
• Évák eledele kávé.
• Csopak meg csupa papucs, gemkapocs.
• A cápaette apáca.

A leghosszabb magyar mondat, ami visszafelé olvasva is ugyanaz a következőképpen néz ki:

Kis erek mentén, láp sík ölén odavan a bánya rabja, jaj Baranyában a vadon élő Kis Pálnét nem keresik.

A palindromokhoz kapcsolódó játékosság a versekben is felbukkan, de az egyik legismertebb szöveg egy Breyer Gyula nevű sakknagymester nevéhez köthető. a férfi egy szerelmes levelet írt 1889-ben, ami visszafelé olvasva is ugyanaz:

Nádasi K. Ottó Kis-Adán, májusi szerdán e levelem írám. Mottó: Szivedig ime visz irás, kellemest író! Szinlelő sziv rám kacsintál! De messzi visz szemed… Az álmok (ó csaló szirének ezek, ó csodaadók) elé les. Irok ime messze távol. Barnám! Lám e szivindulat Öné. S im e sziv, e vér ezeket ereszti ki: Szivem! Ime leveled előttem, eszemet letevő! Kicsike! Szava remegne ott? – Öleli karom át, Édesem! Lereszket évasziv rám. Szivem imád s áldozni kér réveden – régi gyerekistenem. Les im. Előtte visz szived is. Ég. Érte reszketek, szeret rég és ide visz. Szivet – tőlem is elmenet – siker egy igérne, de vérré kinzod (lásd ám: ime visz már, visz a vétek!) szerelmesedét. Ámor (aki lelőtt ó engem, e ravasz, e kicsi!) Követeltem eszemet tőled! E levelem ime viszi… Kit szeretek ezer éve, viszem is én őt, aludni viszem. Álmán rablóvá tesz szeme. Mikor is e lélekodaado csók ezeken éri, szól: A csókom láza de messzi visz!… Szemed látni csak már!… Visz ölelni!… Szoríts!… Emellek Sári szivemig. Ide visz Ottó. Ma már ím e levelen ádresz is uj ám: Nádasi K. Ottó Kis-Adán.

Ebben a videóban további palindromok is elhangoznak, de az egyszerű, retro, ám rendkívül kreatív vágóképek miatt is érdemes megnézni a Repeta című műsor kisvideóját, 1997-ből: