Az ókori görögök utálták ezt az ételt a tányérjukon, a halottak lelkét vélték felfedezni benne

Az ókori görögök mindennapjairól számos információ áll rendelkezésre. Bizonyított tény, hogy a korabeli étkezési szokások nemcsak az élelem elérhetőségén múltak, hanem a társadalmi helyzet, a vallás és a hagyományok is behatárolták, kinek mi került az asztalára.  Az ókori görögök idején még nem volt ismert az ebédlőasztal székekkel. Az emberek lazán, szőnyegeken fekve étkeztek, egyszerű helyiségekben, a teraszon vagy a szabadban. A gazdagabb családnál volt jellemző csak, hogy a  házban külön étkezőhelyiség, a „kliné” állt rendelkezésre, ahol lapos, de puha és kényelmes kerevetekre dőlve fogyasztották az ételeket. 

A családon belül közösen zajlottak a reggelik és a vacsorák, de a férfiak lakomái olyan közösségi események voltak, amin a nők általában nem vettek részt. A „szimposzion”, vagyis a borozással egybekötött lakoma fontos szociális esemény volt, ahol filozófiai eszmecserék, költői előadások és zenei előadások kaptak helyet. Az étkezés szorosan kapcsolódott a vallási szertartásokhoz is: az isteneknek bemutatott áldozatok során elfogyasztott hús szimbolikus jelentéssel bírt.

Az ókori görög étrend alapját a gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök és olajbogyók képezték. A kenyér és az árpából készült lepény, a maza, mindennapos étel volt. Húsok ritkán kerültek az asztalra, inkább vallási áldozatok alkalmával fogyasztották, de halak és tengeri élőlények gyakran szerepeltek a menün.

Volt egy étel, amit utáltak az ókori görögök

A bab is elérhető lett volna, de csak nagyon kevesek éreztek gusztust babból készült étel elfogyasztására. A tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy bűzös bélgázokat okoz ez a zöldség, egy hiedelem is kapcsolódott hozzá. Széles körben ismert volt az a nézet, amely szerint a bab elfogyasztása után gonosz szellemek foglalják el az ember testét és fájdalmakat okozhatnak. Vélhetően a haspuffadásra utaltak ezzel.

A görög gasztronómia olívaolajat, fokhagymát, hagymát és mézet használt az ízek fokozására. A desszertek közül kiemelkedett a mézzel és olajjal édesített gyümölcsök sora, mint a füge vagy a szőlő. Az italok közül a bor volt a legfontosabb, amelyet mindig hígított formában fogyasztottak.

Az étkezésnek megvoltak a maga szabályai az ókori Görögországban

Amellett, hogy a nők és a gyerekek nem ülhettek hivatalos eseményen a férfiak asztal mellé,  a viselkedést is szigorúan szabályozták, különösen a szimposzionok során. A borfogyasztás mértékletességet igényelt, hiszen a részegséget rosszallóan nézték.

A görögök általában háromszor étkeztek egy nap. Reggelire kenyérfélét és olajbogyót ettek, ebédre könnyű ételeket, mint zöldségek és gyümölcsök, este pedig bővebb fogásokat fogyasztottak, gyakran baráti vagy családi körben.

Az evőeszközök meglehetősen egyszerűek voltak. Késsel vágtak, a folyékony ételeket kenyérdarabokkal mártották fel, kanalat ritkán használtak. A tányérok és kupák agyag- vagy bronzedények voltak.

Az ókori görög gasztronómiáról fennmaradt Információink többnyire irodalmi forrásokból származnak, mint Homérosz művei vagy Arisztophanész komédiái, amelyekben gyakran megjelennek az étkezési szokások. 

A Street Kitchen nemrég mutatta meg a görök gasztronómia különlegességégeit, ami még mindig sok hasonlóságot mutat az ókori kulináris élményekkel: