Ez a legöregebb, ma is látogatható magyar vár, több mint 1000 éves

Magyarország tele van csodás helyszínekkel, melyek közül a várak kiemelt figyelmet kapnak azoktól, akik szeretik összekötni a hasznos történelmi ismereteket a természetjárással. A közismert rádiós, Vadon Jani is bejelentette 2023 végén, hogy befejezi a hajnali szórakoztatást az éteren keresztül és átnyargal a tévézéshez, Várfoglalók nevű sorozatával a leglustább tévé-falók érdeklődését is felkeltette a hazai várak iránt.

Nem Janitól tudjuk, ez már egy korábbi tény, miszerint az egyik legrégebbi várunk a Szabolcsi földvár. A Tokajtól 12 kilométerre fekvő Tisza parti község északi sarkában, Rakamaz felett, Tokajjal szemben található hazánk leginkább épségben fennmaradt és egyben legnagyobb földvára, amit 950 körül építették a honfoglaló magyarok.

A Szabolcsi vár elnevezése onnan ered, hogy  itt volt a Kárpát-medencébe letelepedő magyarok egyik törzsfőjének, Szabolcs vezérnek a szálláshelye. Ezt az információt több forrásból is sikerült megerősíteni, egyebek mellett Anonymus, III. Béla király jegyzője is írt róla. Szabolcs a szövetséget kötött egyik törzsfő, Előd fia volt.

A földvárak is brutálisna erős építmények voltak

A földvárakról sokan azt feltételezik, hogy kezdetleges építmények voltak, melyek csak mérsékelt védelmet biztosítottak a támadókkal szemben. A valóság azonban nem ez. A földvárak alapjai éppúgy kőből készültek mint a modernebb, későbbi korszakokban épült várak, de falaik fából és földből álltak össze. A súlyos fagerendákat ágcsonkokkal illesztették egymáshoz, az ágcsonkok közét pedig döngölt földdel töltötték fel. 

Az, hogy miért nem kőből készült minden vár, a természeti környezettel magarázható. Ahol eredendően nagyobb mennyiségben állt rendelkezésre a fa, mint a kő, ott az erdők kivágását tartották a legkézenfekvőbb módszernek egy vár felépítéséhez.

A Szabolcsi vár esetében a falak a földvár belső szintjéhez képest átlagosan 11 méter magasra nyúltak, az árterület felől pedig 20 méteres magasságig. Az építményt két oldalról a Tisza határolja, a harmadik oldalára egy 7 méter széles és 3 méter mély csatornát építettek, amit feltöltöttek a folyó vizével, így egy mesterséges szigetet hoztak létre. A sziget főbejáratát híd kötötte össze a szárazfölddel, az erődítmény három sarkában egy-egy őrtorony állhatott. 

Fontos történelmi helyszín és politikai találkozóhely volt

A Szabolcsi vár jelentőségét mutatja az is, hogy nem messze tőle épült egy háromhajós monostor is Szent István korában. Itt tartotta első törvényhozó zsinatát Szent László király 1092-ben. A román stílusú épület ma is áll, református templomként működik.

A földvárak építésének technikája egyébként nem magyar találmány, germán és szláv népektől vettük át. A hazánk területén felépült erődök egy része már a bronzkorban is állt.

A ország legrégebbi, ma is látogatható vára drónfelvételen is megnézhető:

Forrás: Arcanum