Miért csak mi hívjuk olaszoknak az olaszokat?

A magyar nyelv szereti az egyediséget, hiába nevezi az olaszokat mindenki az Itália szóból eredeztethetőnek a dél-európai ország népét, mi ebben is különbözünk.

• Angolul: Italian(s)
• Németül: Italiener
• Franciául: Italien(s)
• Spanyolul: Italiano(s)
• Portugálul: Italiano(s)
• Hollandul: Italiaan 
• Svédül: Italienare
• Norvégul: Italier
• Dánul: Italiener
• Magyarul: olaszok

Az olasz szó egy összetett nyelvtörténeti folyamat eredménye, amelyben szláv és germán nyelvi hatások keverednek. Ezek a hatások tükrözik a középkori Európa kulturális és nyelvi sokszínűségét, valamint a magyar nép kapcsolatát más népekkel. Az olasz elnevezés tehát történelmi és nyelvi kölcsönhatások révén alakult ki, és így rögzült a magyar nyelvben. Az elnevezés eredete érdekes nyelvtörténeti folyamatokon alapul, és bizonyítja, hogy a magyar-olasz kapcsolatok régi időkre nyúlnak vissza. 

Szláv és germán hatás az olasz szó kialakulásában

Az olasz szó a szláv nyelvekből származik. A régi szerb-horvát, szlovén nyelvben vlasi-ként említik az olaszokat, az ősszlávban a vlasi és vlahi változatokat használták, ez a név jelölte az újlatin népeket.

A szláv nyelvekben az olaszok megnevezésére használt szavak mind a germán walhaz szóra vezethetők vissza, amely idegen, kelta vagy római embert jelentett. Ez a szó a welsch vagy welsh formában az angolszász nyelvekben is felbukkan, ahol eredetileg a rómaiakra vagy a latin nyelvet beszélőkre utalt.

Nyelvtörténészek szerint a magyar nyelv a szót valószínűleg szláv közvetítéssel vette át. A középkorban ugyanis a magyarok szoros kapcsolatban álltak a környező szláv népekkel, emiatt sok szláv eredetű szó került be a magyar nyelvbe, köztük a vlakh is a hasonló szavak, amelyekkel az itáliai emberekre utaltak.

Bárkinek adnak kecskét egy kis olasz szigeten, csak vigyék onnan őket

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A régi olasz-magyar kapcsolatok dokumentumai

Számos régi feljegyzés és dokumentum maradt meg, amelyek az olasz-magyar kapcsolatokra vonatkoznak. Ezekből tudjuk, hogy az elmúlt évszázadok során politikai, gazdasági, kulturális és művészeti területeken egyaránt voltak közös pontjaink. Több magyar király felesége is Itáliából származott.

Elképesztő dolgot állít a történész: megtalálta a magyarok rokon népét Európában, nyugaton

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Mátyás király udvara híres volt reneszánsz pompájáról és művészetpártolásáról. Mátyás király felesége, Aragóniai Beatrix itáliai származású volt, és számos olasz művész és tudós érkezett Magyarországra az ő támogatásával. Mátyás udvarában olyan neves humanisták és tudósok dolgoztak, mint az olasz Galeotto Marzio és Antonio Bonfini.

Továbbá az észak-olasz városállamok, mint Velence és Genova, szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápoltak Magyarországgal az elmúlt évszázadokban. Velence különösen jelentős kereskedelmi partner volt, és a velencei kereskedők rendszeresen látogattak magyar városokat, mint például Budát és Pécset.

A magyarországi Velencét is olaszok nevezhették el

Velence a Buda és az Adriai-tenger között futó fő kereskedelmi útvonal mellett feküdt, így már a római korban komoly településnek számított. A középkorban valószínűleg székesfehérvári épületeken dolgozó olasz, velencei mesteremberek éltek itt és ők adhatták a település nevét, aminek köszönhetően az olaszokhoz hasonlóan nekünk is van egy Velencénk.

Forrás: Arcanum