Ezer szálon kötődtek egymáshoz a korai vikingek és magyarok, ezek a hazai településnevek őrzik az emléküket

A vikingek, a kora középkor legendás harcosai és felfedezői az utókor emlékezetében leginkább kegyetlen harcosokként élnek, akik könyörtelenül mindent elpusztítottak, ami az útjukba került. Azonban ez a barbár kép meglehetősen eltér a valóságtól.

Számos forrás szerint a vikingek különös gondot fordítottak személyes higiéniájukra. Ápoltak voltak, jó illatúak és gondosan karbantartott szőrzetük volt, ami miatt a meghódított területek női lakossága gyakran választotta őket társnak.

Kereskedelem és Harc: A Viking Társadalom Dualitása

Bár a harc valóban központi szerepet játszott az életükben, a kereskedelem szintén fontos volt számukra. A viking társadalom egyik legfontosabb „exportcikkei" maguk a viking harcosok voltak. Az északi származású katonák a kora középkorban szinte egész Európában jelen voltak. A bizánci császár elit testőrsége, a varégok például a Kijevi Ruszt vezető Nagy Vlagyimirtől érkeztek Konstantinápolyba, amikor II. Baszileiosz bizánci császárnak segítségre volt szüksége a belső lázadások leveréséhez.

A Vikingek Szerepe a Magyar Királyi Udvarban

Ettől kezdve a skandináv eredetű harcosok folyamatosan szolgálták a bizánci császárt, és a magyar királyi udvarban is testőrként tevékenykedtek. Györffy György több munkájában említi, hogy Géza nagyfejedelem és Szent István király is rusz-varég zsoldosokat alkalmazott a 900-as évek végén. Bár Kristó Gyula korábban kronológiai és nyelvészeti alapokon megkérdőjelezte ezt az elméletet, a hipotézis továbbra is népszerű maradt tudományos körökben.

Az elmélet szerint a varég-ruszok megjelenése Magyarországon Géza uralkodásának vége felé, a 980-as években kezdődött, amikor a nomád besenyők fenyegették a ruszok dnyeperi vízi útját Konstantinápoly felé. Ennek következtében néhány rusz úgy döntött, hogy átkel a barátságosabbnak tartott magyar területeken, és szolgálatot vállalt Géza fejedelemnél.

Varég Testőrök és Településnevek Magyarországon

Idővel egyre több rusz testőr érkezett Magyarországra, mivel István jó kapcsolatokat ápolt Vlagyimir fejedelemmel. Régészeti sírleletek is bizonyítják, hogy magyar harcosok tartózkodtak a kijevi udvarban, ami azt mutatja, hogy a magyar harcosok kiválóságát elismerték – ha egy viking uralkodó őket választotta testőreinek, az egyértelműen a harcosok magas színvonalát jelezte.

A varég testőrök egy másik csoportja Imre herceggel érkezett Magyarországra, amikor Imre bizánci menyasszonyát kísérte. Az hildesheimi évkönyvek dux Ruizorumnak, azaz a „ruszok vezérének” nevezték Imre herceget, ami Györffy szerint azt jelzi, hogy ő lehetett a királyi rusz testőrség parancsnoka. A varég testőrök a központi országrészhez közel telepedhettek le, például Tolna és Somogy megyékben, ahol a Várong és Varang településnevek az óészaki væring szóra utalnak.

A kijevi kísérettagok gyakran a korabeli határoktól nem messze kaptak szállást, amit a magyar településnevek is tükröznek. Kristó Gyula úgy vélte, hogy ezek a települések inkább határőr alakulatok székhelyei lehettek, bár sokszor távolabb voltak a határtól annál, hogy valódi határőrállomásokként működjenek.

_{forrás: 24.hu}