Közeleg az újabb meteoritbecsapódás? Ekkora esély van rá

A jelentősebb meteorit- vagy aszteroidabecsapódás valószínűsége a Földön statisztikailag alacsony, de nem zéró. A pontos esélyek az adott égitest méretétől, pályájától, és a Földdel való találkozás valószínűségétől függnek. 

Az elmúlt évszázad legnagyobb meteoritbecsapódásai brutális erejűek voltak

1908. június 30-án a szibériai Tunguzka folyó közelében egy meteoroid robbant fel a légkörben, körülbelül 5-10 km magasságban. A robbanás ereje 10-15 megatonna TNT-nek felelt meg, és mintegy 2 000 km² erdőt pusztított el. Bár emberi áldozatot nem követelt, az esemény a modern kor egyik legnagyobb kozmikus robbanása volt, amely a bolygóra leselkedő aszteroida-veszélyekre figyelmeztet.

2013. február 15-én egy 20 méteres meteoroid lépett be a Föld légkörébe Cseljabinszk felett, Oroszországban. A légköri robbanás ereje 500 kilotonna TNT-nek felelt meg, és mintegy 30 km magasságban történt. Több mint 1 500 ember sérült meg, főként üvegszilánkok miatt. 

Folyamatosan figyelik a veszélyt jelentő aszteroidákat

A NASA és más űrügynökségek folyamatosan figyelik a potenciálisan veszélyes földközeli objektumokat (Near-Earth Objects, NEO-k). Azon észlelt égitestek, amelyek 140 méternél nagyobbak, és pályájuk a Földhöz 7,5 millió kilométeren belül halad el, megfigyelés alatt vannak. 

Körülbelül 30 000 NEO-t azonosítottak eddig, de ezek közül csak néhány száz minősül valóban potenciálisan veszélyesnek. Kutatók szerint az ismert NEO-k többségének becsapódási esélye az elkövetkező évszázadokban rendkívül alacsony.

A Bennu névre keresztelt, 500 méter átmérőjű aszteroida 2182-ben éri el a Földet, a becsapódás esélye körülbelül egy a 2700-hoz. Az Apophis kisebb, de néhány éven belül ideér. A 370 méteres aszteroida 2029-ben közelít meg minket, de a jelenlegi számítások szerint becsapódás nem várható.

A Föld kialakulása utáni időszakban zajlottak az események, mostanra azonban sokkal ritkábban éri el nagyobb aszteroida a bolygónkat. Kisebb, 1-10 méteres égi közetek naponta lépnek be a Föld légkörébe, de az esetek túlnyomó részében elégnek, mielőtt elérnék a felszínt. Ritkán érnek földet, ha mégis, akkor általában nem okoznak jelentős kárt.

Közepes méretű, 10-50 méteres objektumok becsapódása néhány évszázadonként fordulhat elő. Erre példa a Tunguzka-esemény.

Óriási objektumok (140 méter felettiek), melyek már globális hatású katasztrófákat okozhatnak, például klímaváltozást, éhínséget, vagy tömeges kihalást, tízezer évente eshetnek meg. 

A tudomány mai állása szerint az utolsó aszteroidabecsapódás, amelynek globális hatása volt, körülbelül 66 millió évvel ezelőtt történt. Ez a becsapódás a Chicxulub-kráter kialakulásához vezetett a mai Mexikó Yucatán-félszigetén. Ekkor egy körülbelül 10-15 kilométer átmérőjű aszteroida ütközött a Földdel, energiája több millió megatonna TNT-nek felelt meg, globális tűzvészeket és földrengéseket váltva ki. 

A felszabadult törmelék és por eltakarta a napfényt, ami évekig tartó globális lehűlést, úgynevezett impakt telet okozott. A fotoszintézis leállása miatt a tápláléklánc alapja megszűnt, ez tömeges kihaláshoz vezetett, a földi fajok körülbelül 75%-a kihalt, beleértve a dinoszauruszok jelentős részét.

A meteorit szót a Google keresőbe beírva izgalmas látványnak lehetünk szemtanúi a képernyőnkön.