Elcsípték, ahogy egy csillag elnyelte az egyik bolygóját, a Földre is ez a sors vár

Amikor egy csillag kifogy az „üzemanyagból”, saját méretének több milliószorosára robban ki, és minden útba eső anyagot, adott esetben csillagot és bolygót is elnyel magával. A tudósoknak már sikerült ennek előrengését és utórengését is elkapni, arra azonban egészen eddig nem volt példa, hogy a folyamat közepén kapcsolódnak be.

A Nature magazinban megjelent tanulmány szerint az MIT, a Harvard és a Caltech egyetemek tudósai a történelem során először kapták lencsevégre, ahogy egy haldoklásban lévő csillag elnyel egy bolygót. Ráadásul a bolygópusztulás a galaxisunkon belül, mintegy 12 000 fényévre történt innen, az Aquila csillagkép közelében.

A csillagászok ezen a területen azonosították egy csillag felrobbanását, amely mindössze 10 nap leforgása alatt 100-szor fényesebb lett az eredeti állapotánál, majd meglehetősen gyorsan el is halványult. Érdekesség, hogy a hirtelen erős fehér fényű villanást egy hidegebb, hosszabb ideig tartó jel követte, ami a tudósok szerint egyértelműen arra utal, hogy a csillag elnyelt egy közeli bolygót.

A tudósok becslése szerint a halál közepén lévő csillag egy Jupiter méretű, feltehetően forró bolygót nyelt el, amely túl közel került a csillag atmoszférájához, és végül a magjához. Kishalay De, az MIT Kavil Csillagászati és Űrkutatási Intézetének tudósa elmondta, hogy sajnos a Földnek is ez lesz a sorsa, amikor a Nap ki fog hülni:

„A Föld jövőjét láthattuk. Ha egy más civilizáció figyelni fog minket 10 000 fényévnyire, ugyanezt fogja látni: a Nap hirtelen erősebb lesz, majd hirtelen kialszik”

A tudós elmondta, hogy már 2020-ban felfedezték a csillag kirobbanását, először azonban nem jöttek rá, mi lehet az, mivel anomáliák voltak érzékelhetők ezzel kapcsolatban: amikor egy csillag elpusztít ugyanis egy másikat, akkor rendre hidrogén és hélium szabadul fel, itt viszont olyan molekulák kerültek elő, amik csak hidegben léteznek.

Ezt követően tovább vizsgálták a jelenséget egy infravörös kamerával és látták, hogy a hirtelen felvillanó csillagból valóban hidegebb anyag árad, ami kontrasztban volt az eddig ismert szélsőséges csillageseményekkel. De úgy fogalmazott, hogy majdnem kiesett a székéből, látva az infra eredményét, ugyanis nagyon világos volt a csillag ezen a távcsövön.

Ekkor úgy tűnt, hogy a legelső forró villanást követően a csillagból hideg energia áradt ki, feltehetően egy hideg gáz, ami az űrbe áramlott és később porrá vált, ami kellően hideg volt ahhoz, hogy infravörös szinten érzékeljék. Az adatok ekkor még arra utaltak, hogy inkább csillagegyesülésről lehet szó, mintsem szupernováról.

Amikor a csapat tovább vizsgálódott, bevonva már a NASA infravörös teleszkópját is, egy sokkal izgalmasabb eredményre jutottak, mint eddig: úgy becsülték, hogy az elsődleges robbanást követően a csillagból mindössze ezredannyi energia áradt, mint más csillagegyesülésnél, De szerint pedig ekkor kaptak a fejükhöz:

„Ez azt jelentette, hogy a csillag, amivel az első csillag egyesült, ezerszer kisebb, mint bármely csillag, amit valaha láttunk. Egy érdekes egybeesés, hogy a Jupiter tömege pont egy ezrede a Nap tömegének. Ekkor jöttünk rá: egy bolygó ütközik neki a saját csillagának”

A tudósok így össze tudták rakni a végső magyarázatot: az első, nagyon világos, forró villanás egy Jupiter méretű bolygó utolsó pillanata volt, ahogy éppen egy haldokló csillag azt behúzza a saját légkörébe. Ahogyan a bolygó éppen csúszott be a csillag közepébe, a csillag külső rétegei hideg port sugároztak ki az űrbe.

Ez pedig egy nagyon különleges felfedezés volt, mivel a történelem során először sikerült ezt a folyamatot ilyen szépen lencsevégre kapni.

Aki pedig ezt az egész folyamatot vizuálisan akarja végigkövetni, ezen a videón megteheti: