Einsteinnek megint igaza lett: a Föld magja fiatalabb, mint a kérge

Földünk nagyjából 4,5 milliárd éves, és feltehetőleg a Naprendszer többi tagjával együtt por- és gázfelhőből alakult ki. Az újabb kutatások szerint ez nem lassú folyamat volt, hiszen akár 5 millió év alatt végbemehetett.

Földünk felszínét viszonylag jól ismerjük: a kéreg több különálló részre, tektonikai lemezekre töredezett, amelyek folyamatos mozgásban vannak. Ezáltal a kontinensek helye, mérete, egymáshoz való pozíciója sem állandó. A bolygó kialakulása után egymilliárd évvel az élet különböző formái is megjelentek rajta.

A Föld magja ismeretlen terep a kutatók számára, akik csupán találgatni tudnak a felépítésére vonatkozóan. Arról a legbelső burokról van szó, amelyet elképesztő, 2900 km-es mélységben már a földköpeny vált fel. A mag héjból és belső részből áll, és míg a héj folyékony, addig a belső mag szilárd halmazállapotú, és semmiképpen sem homogén.

Feltehetőleg a földmag legnagyobb hányadát vas és nikkel alkotja, ám ez már valóban csak spekuláció. Annyi viszont bizonyos, hogy nagy hőmérséklet és extrém nyomás hat folyamatosan az ott lévő elemekre.

Nemrég a fizikusok elvégeztek Albert Einstein nyomán néhány számítást, és arra a felismerésre jutottak, hogy

bolygónk magja 2,5 évvel fiatalabb lehet a kéregnél.

De hogyan, amikor nyilvánvalóan belülről kezdett felépülni a már említett por- és gázfelhőből? Az általános relativitáselmélet szerint viszont itt nincs ellentmondás.

Einstein 1915-ben közzétett teóriája a gravitációt az egyesített tér és idő, azaz a téridő geometriai tulajdonságaként írja le. Eszerint a nagy gravitációs erejű testek torzítják a téridőt, vagyis az idő múlása függ a gravitáció erejétől is. Minél gyorsabban mozgunk a térben, annál lassabban haladunk az időben.

Ezt már a műholdjaink is bizonyítják, legalábbis az óráik szerint az idő más sebességgel halad a Földtől távol és ahhoz közel, bár ez a differencia nyilván csak a másodperc aprócska töredéke.

Ha azonban a Föld 4,5 milliárd éves történetével számolunk, és megnézzük, hogy a gravitáció mekkora munkát végez, miközben az anyagot egyik helyről a másikra mozgatja, akkor a földmag és a kéreg között már jelentős mértékűvé nő a különbség.

Valójában a Föld mélyén nem ugyanolyan tempóban telik az idő, mint a felszínén. Mivel a mag közelebb van a gravitációs középponthoz, ott jobban torzít a gravitáció, vagyis lassabban telik az idő – miközben a felszínen gyorsabban. Ergo: a felszín idősebb, mint a mag, mégpedig 2,5 évvel a számítások szerint, és mindez csupán a gravitációnak köszönhető, ami szinte felfoghatatlan józan ésszel.

Ilyen lenne egy valódi utazás a Föld középpontja felé: