Hatalmas cunami indult Grönlandon, kilenc napon át érezte a Föld

Grönland neve mostanában sokat szerepel a hírekben, elsősorban azért, mert a régi-új amerikai elnök, Donald Trump nagyobb befolyást kíván szerezni a terület fölött. A Dániához tartozó, Magyarországnál 23-szor nagyobb (de mindössze 56 ezer lakosú) sziget pedig úgy tűnik, hajlik a katonai és bányászati kapcsolatok elmélyítésére az USA-val.

Miért van szüksége Grönlandra a szuperhatalomnak, miközben annak gazdasága elsősorban a halászatra, valamint juh- és rénszarvastenyésztésre épül? Elsősorban azért, mert az Európa és Észak-Amerika közötti legrövidebb útvonal mentén fekszik, ráadásul stratégiailag is kiváló hely a ballisztikus rakéta-elhárító rendszerek telepítésére.

Grönland a békés szemlélők számára leginkább a földrajza miatt izgalmas. Bár a neve zöld földet jelent, valójában ennél fehérebb lakott térség aligha létezik: a területének mindössze 10 százaléka jégmentes (a 20 kilométer széles part menti sáv), míg

a belsejét 1500–3000 méter vastag jégtakaró borítja.

Bár az USA-val kapcsolatos hírek minden mást elhomályosítottak, érdemes megemlítenünk, hogy a közelmúltban egy megacunami indult el a szigeten, amely kilenc napon keresztül éreztette hatását bolygónkon.

2023 szeptemberében történt egy hatalmas földcsuszamlás a sziget keleti, lakatlan részén, éppen ezért sokáig a kutatók sem tudták az okát annak, mi rengette meg Földünket. A szeizmográfok furcsa adataira nemrég aztán megtalálták a magyarázatot, így újabb szomorú történéssel gyarapodott a globális klímaváltozás következményeinek listája.

A jeleket Alaszkától egészen Németországig érzékelték, a rengés okozója pedig a Dickson-fjordban található gleccser olvadása miatt bekövetkezett földcsuszamlás volt. Egy 1200 méter magas hegy oldala omlott le, elképzelni is nehéz egy ekkora kataklizmát.

Az 540 méter mélységű vízbe zuhanó anyag 200 méteres hullámokat vetetett, amelyek oda-vissza söpörtek a 10 kilométer hosszú öböl partjai között, mint amikor egy lavór vizet kezdünk el hevesen mozgatni.

A hullámok 90 másodpercenként szaladtak végig az öblön, 9 napon át tartó rengést okozva – a szakemberek elképzelni sem tudták, hogy ennyi ideig eltarthat egy ilyen jelenség. Szerencse, hogy arrafelé utasszállító hajók nem járnak a fjordon, ám a közeli Ella-szigeten így is megrongált a szökőár egy konténerszállítót, valamint egy kutatóhajót, illetve az ott lévő kutatóállomást.

Ijesztő egy ilyen szökőár: