A fosszíliák kialakulásának titka valójában nem az eltelt idő hosszában rejlik, hanem a környezeti feltételekben.
A Bristoli Egyetem tudósai kövületek előállításával kísérleteznek, laboratóriumi körülmények között. Arra jöttek rá, hogy a természetes fosszilizációs folyamatot szimulálva viszonylag rövid idő alatt létre lehet hozni kövületeket. A laboratóriumban végzett kísérleteik során olyan körülményeket alkalmaztak, amelyek felgyorsították azt a természetes folyamatot, amely során az élőlények maradványai megőrződnek az üledékben. Így a mesterséges fosszíliák mindössze néhány óra alatt elküszültek.
A fosszilizáció természetes folyamata általában több ezer vagy akár millió évig is eltarthat, mivel speciális környezeti feltételek szükségesek hozzá. Ilyen például a magas nyomás, a speciális hőmérséklet és az üledékben található ásványi anyagok jelenléte. A tudósok ezeket a feltételeket laboratóriumban szimulálták, hogy felgyorsítsák a kövületképződést.
A kutatók először friss szerves anyagot, például növényi leveleket vagy állati szöveteket választottak ki a célra, amelyeket először kiszárítottak, hogy minél több nedvességet eltávolítsanak belőlük.
A mintákat magas hőmérsékletnek (általában 100-200 °C között) és nagy nyomásnak tették ki, hogy szimulálják azokat a földtani körülményeket, amelyek a természetes kövületképződés során fordulnak elő. Ez a folyamat néhány óráig vagy akár napokig tarthatott, de lényegesen rövidebb ideig, mint a természetes fosszilizáció.
A minták a kísérlet során ásványi anyagokkal érintkeztek, például szilíciummal vagy kalciummal, amelyek beépültek a szerves anyagba, és elősegítették a minta szerkezetének megőrzését. Ezek az ásványi anyagok helyettesítik vagy kitöltik a szerves anyagot, és megkeményítik a mintát, ami kövületszerűvé teszi.
Miután a mesterséges kövületek elkészültek, a tudósok részletes vizsgálatnak vetették alá őket. Röntgenmikroszkóppal és más képalkotó technikákkal vizsgálták meg a minták szerkezetét, és azt találták, hogy az így létrejött kövületek meglepően hasonlóak a természetes fosszíliákhoz, beleértve a finom részletek és a szövetek megőrzését is.
A kísérletek sikeresek voltak, és a tudósok rájöttek, hogy a fosszilizáció folyamata sokkal gyorsabban is végbemehet, ha a megfelelő feltételek adottak.
Igen népszerűek azok az összeesküvés-elméletek, amelyek azt állítják, hogy a Föld és az élet valójában sokkal fiatalabb, mint ahogy a tudományos kutatások állítják. A konteó hívei szerint a történelmi és természettudományos adatokat szándékosan meghamisították vagy félreértelmezték.
A mesterséges fosszíliákat most újabb bizonyítéknak tartják az összeesküvés-elméletek szószólói. Szerintük az olyan ősi lények, mint a dinoszauruszok és más, napjainkban nem létező állatokhoz kapcsolódó leletek is laboratóriumokban jöttek létre, hogy megtévesszék az emberiséget.
Magyarország is gazdag fosszíliákban. 14 év, nagyjából 30 feltárt gerinces faj, ebből 10 eddig ismeretlen, először publikált. Röviden így fest a bakonyi Iharkút lelőhely mérlege:
Forrás: Bristol University