Egy sziget teljes lakosságának eltűnése négyszáz éve izgatja a kutatók fantáziáját, mégsincs rá magyarázat.
1587-ben indult el Angliából a Roanoke-szigetre John White és 120 kiválasztott ember. Az expedíciót Londonból szervezték, és a telepesek az angol kormány és az akkoriban jelentős szerepet játszó Virginia Company támogatásával keltek vízre. Az út az Atlanti-óceánon át vezetett, amely akkoriban hosszú és veszélyes vállalkozásnak számított és végül 1587. július 22-én értek partot a szigeten.
A Roanoke-sziget 13 km hosszú és 3,2 km széles, az Egyesült Államok keleti partja mellet fekszik. A telepesek azért mentek, hogy kolóniát alapítsanak, így magukkal vittek mindent, amire szükségük lehetett a megfelelő életkörülmények kialakításához a vad helyszínen. White néhány hónappal később visszahajózott Angliába, hogy utánpótlást vigyen a hiányzó eszközökből.
A felfedezők vagy ha úgy tetszik, gyarmatosítók vezetője azonban csak késleltetve tudott visszatérni Roanoke-ba. 1588-ban a spanyol Armada nevű flotta Észak-Európába indult azzal a szándékkal, hogy megszállja Angliát, és ez megkövetelte az angol kormánytól, hogy minden rendelkezésre álló hajót felhasználjon a fenyegetés leküzdésére. Amiatt White három éves éves csúszással, 1590. augusztus 18-án tért vissza a szigetre. Arra számított, hogy a telepesek örömmel, tárt karokkal fogadják majd, ezzel szemben csak üres kunyhókat talált.
Az eltűnt telepesek sorsának egyetlen nyoma egy faoszlopra faragott felirat volt. A titokzatos “CROATOAN” (horvát) szó, és egy másik helyen a “CRO”. White azt feltételezte, hogy a lakók a nem túl távoli Horvát-szigetre költözhettek (amelyet ma Hatteras-szigetnek hívnak).
White úgy döntött, hogy a telepesek nyomát követi, de viharba keveredett és nem érte el a szigetet, később pedig már nem tudott elég pénzt gyűjteni ahhoz, hogy felkutassa az eltűnt embereket.
Egyes türténészek azt gyanítják, hogy belső konfliktus tört ki az újonnan, mesterségesen létrehozott faluban, és a közösség vezetője, Powhattan főnök ölte meg a gyarmatosítók egy részét. A többiek pedig elmenekültek, talán túléltek valahol, de nincs régészeti bizonyíték, amely ezt alátámasztaná.
Más elméletek szerint a lakókat spanyolok támadták meg, vagy a gyarmatosítók egyszerűen természetes okok miatt haltak meg.
„Bárhogy is legyen, az eltűnt telepesek sorsa az amerikai történelem legnagyobb megfejtetlen rejtélye"
– mondta korábban a Live Science-nek William Kelso, a Jamestown Rediscovery Foundation régészeti és kutatási emeritus igazgatója.
Egyes történészek azt is el tudják képzelni, hogy a közeli szárazföldön régóta élő, ősi indián törzsek, például a croatoniak nem nézték jó szemmel a tiszteletlen betolakodókat és kiirtották őket. Szelídebb teóriák szerint a telepesek beolvadtak a bennszülött közösségbe, ahol elfogadták őket.
Tény, hogy azóta eltelt 400 év, de a 120 angol felfedező sorsáról ma sem tudunk semmi biztosat, így az eset a nyugati történelem egyik legnagyobb rejtélye lett.
A szigetre érkezett európaiaik között gyerekek is voltak, a kérdésekkel teli történetet mutatja be ez a videó: