Felnyitották a király sírját Lengyelországban, tömegesen lettek rosszul a tudósok

IV. Jagelló Kázmér, Lengyelország királya 1492-ben halt meg, de senki sem tudta volna megjósolni azokat a haláleseteket, amelyek sírjának fél évezreddel későbbi felnyitása után következtek be. 

Az 1970-es évekig a lengyel régészek meg nem élveztek akkora szabadságot, mint manapság, közel ötszáz évig kellett várniuk, hogy tanulmányozás céljából hozzáférhessenek IV. Kázmér sírjához. Ekkor ugyanis az akkori krakkói érsek, II. János Pál pápa 12 fős kutatócsoportot bízott meg a király maradványainak vizsgálatával. 

A maradványokról készített tanulmány írása közben azonban tragikus hírek érkeztek, a tucatnyi régész két szakember kivételével életét vesztette a sír felnyitása utáni hetekben.

A tíz kutató halálát fertőzés okozta, a sírban ugyanis különféle gombák éltek, amelyek spórái a felnyitás pillanatában a régészek tüdejébe jutva végztesnek bizonyultak.

A kriptában gyűjtött levegőmintákban az izolált gombák a következők voltak: Penicillium sp., Candida sp., Aspergillus sp., Acremonium sp., Scopulariopsis sp., Fusarium sp., Aspergillus niger, Cladosporium sp., Alternaria alternata, Mucor sp. ., Aspergillus nidulans, Rhodotorula sp . és Verticillium sp .

A levegőből vett mintákban és a kripta különböző felületeiről gyűjtött mintákban kitenyészett gombák vizsgálata kimutatta, hogy a helyiségben olyan magas volt a penészgombák aránya, amely már káros az egészségre.

A felfedezés azonban korántsem új, a kérdés csak az, hogy a lengyel kutatók miért nem tudtak erről, vagy ha tudtak, miért nem tették meg a szükséges óvintézkedéseket IV. Kázmér sírjának felnyitása előtt?

Legalább 1962 óta dokumentáltak a sírokban tenyésző gombák és azok extrém hosszú élettartama, amikor is a Kairói Egyetem biológusa, Ezzedin Taha bizonyítékot talált a gombákból származó méreganyagokra az ősi sírokban és a múmiák szöveteiben. Taha már korábban leírta, hogy azokban az esetekben, amikor a gombaspórák az emberi tüdőbe kerültek, magas lázat és súlyos légúti gyulladást okoztak.

Számos legenda kering arról, hogy az ókori egyiptomi sírokat átok védi és a sírrablók kínhalált halnak, ha megbolygatják a temetkezési helyeket. A legenda alapja talán nagyon is valós. Ha a mészkőbe vésett átkok nem is, a gombaspórák bizonyosan végezhettek azokkal, akiknek az ősi uralkodók mellé elhelyezett értékes kincsekre fájt a foga.

Forrás: IFL Science