Megtalálták a valaha élt legnagyobb szárazföldi hüllőt, az anakodna eltörpül mellette

Egy friss kutatás szerint 47 millió évvel ezelőtt egy iskolabusznál is hosszabb óriási őskígyó kúszott a mai India területén. A kihalt hüllő a valaha élt egyik legnagyobb kígyó lehetett, jóval nagyobb, mint egy ma ismert, átlagos méretű anakodna vagy piton. A kolosszális lény tudományos neve Vasuki indicus lett, a hindu istenség, Lord Shiva nyakában lévő mitikus kígyó után.

A kutatók úgy vélik, a hüllő valószínűleg lassan mozgott és lesben várakozott, hogy a közelébe lépjen a préda, majd elkapta és halálos szorításával megölte. 

A tanulmány szerint összesen 27 megkövesedett csigolyát találtak a régészek, a maradványokat 2005-ben fedeztek fel a nyugat-indiai Gujarat államban található szénbányában. Kezdetben a csapat azt hitte, hogy a csontok egy ősi krokodilszerű lényhez tartoznak és csak nyolc évvel később, 2023-ban derült ki, hogy egy kivételesen nagy kígyó maradványaira bukkantak. A vizsgálat megállapította, hogy a csigolyák egy teljesen kifejlett állathoz tartoztak.

Fény derült egy hüllő hátborzongató képességére

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Hogyan nőtt olyan óriásira az ősi hüllő?

„Számos lehetséges oka van annak, ha egy állat ilyen nagyra nőhetett a múltban. A kedvező környezettől, melegebb éghajlattól kezdve a bőséges élelemforráson át, a természetes ragadozók hiányáig sok minden lehet a háttérben" – mondta Sunil Bajpai indiai az őslénykutató.

A megőrzött csigolyák mérete alapján a kutatók úgy becsülték, hogy a kígyó akár 12-15 méter hosszú is lehetett, széles, hengeres testtel.

Szakértők szerint a hatalmas állat inkább a szárazföldön élt, és nem a vízben, mint a mai anakondák. 

A tanulmány szerzői azt is hozzátették, hogy a testhosszra vonatkozó becsléseket óvatosan kell kezelni, mert nincs meg a teljes csontváz. Ám a kígyó biztosan vetekszik a legnagyobb ismert fajjal, a kihalt Titanoboával. A kolumbiai kövületekből azonosított Titanoboa súlya mintegy 1140 kilogramm volt, hossza pedig elérte a 13 métert.

A kígyók hidegvérű állatok, a túléléshez szükségük van a környezet hőjére, méretük az éghajlat melegétől függ. A magasabb hőmérséklet kedvez az óriáskígyók evolúciójának, ugyanis a melegben élő állatok gyorsabb anyagcserére képesek, ami lehetővé teszi számukra a nagyobb méret elérését.

Forrás: CNN