Megtalálták a valaha élt legnagyobb szárazföldi hüllőt, az anakodna eltörpül mellette

Egy friss kutatás szerint 47 millió évvel ezelőtt egy iskolabusznál is hosszabb óriási őskígyó kúszott a mai India területén. A kihalt hüllő a valaha élt egyik legnagyobb kígyó lehetett, jóval nagyobb, mint egy ma ismert, átlagos méretű anakodna vagy piton. A kolosszális lény tudományos neve Vasuki indicus lett, a hindu istenség, Lord Shiva nyakában lévő mitikus kígyó után.

A kutatók úgy vélik, a hüllő valószínűleg lassan mozgott és lesben várakozott, hogy a közelébe lépjen a préda, majd elkapta és halálos szorításával megölte. 

A tanulmány szerint összesen 27 megkövesedett csigolyát találtak a régészek, a maradványokat 2005-ben fedeztek fel a nyugat-indiai Gujarat államban található szénbányában. Kezdetben a csapat azt hitte, hogy a csontok egy ősi krokodilszerű lényhez tartoznak és csak nyolc évvel később, 2023-ban derült ki, hogy egy kivételesen nagy kígyó maradványaira bukkantak. A vizsgálat megállapította, hogy a csigolyák egy teljesen kifejlett állathoz tartoztak.

Hogyan nőtt olyan óriásira az ősi hüllő?

„Számos lehetséges oka van annak, ha egy állat ilyen nagyra nőhetett a múltban. A kedvező környezettől, melegebb éghajlattól kezdve a bőséges élelemforráson át, a természetes ragadozók hiányáig sok minden lehet a háttérben" – mondta Sunil Bajpai indiai az őslénykutató.

A megőrzött csigolyák mérete alapján a kutatók úgy becsülték, hogy a kígyó akár 12-15 méter hosszú is lehetett, széles, hengeres testtel.

Szakértők szerint a hatalmas állat inkább a szárazföldön élt, és nem a vízben, mint a mai anakondák. 

A tanulmány szerzői azt is hozzátették, hogy a testhosszra vonatkozó becsléseket óvatosan kell kezelni, mert nincs meg a teljes csontváz. Ám a kígyó biztosan vetekszik a legnagyobb ismert fajjal, a kihalt Titanoboával. A kolumbiai kövületekből azonosított Titanoboa súlya mintegy 1140 kilogramm volt, hossza pedig elérte a 13 métert.

A kígyók hidegvérű állatok, a túléléshez szükségük van a környezet hőjére, méretük az éghajlat melegétől függ. A magasabb hőmérséklet kedvez az óriáskígyók evolúciójának, ugyanis a melegben élő állatok gyorsabb anyagcserére képesek, ami lehetővé teszi számukra a nagyobb méret elérését.

Forrás: CNN