Tudtukon kívül folyamatosan mérgezték magukat a piramisok építői, hamar jelentkeztek a jellegzetes tünetek

A hatalmas és több ezer éves egyiptomi piramisokat nagyrészt gránitból és mészkőből építették fel. Utóbbi anyag rendelkezésre állt a Nílus közelében. A mészkő precíz megmunkálásához azonban jó minőségű eszközökre volt szükség, amit arzénnal ötvözött rézből készítettek ebben az időszakban.

Az ókori egyiptomiak a rézötvözeteket sokféle eszköz gyártásához használták, mert azok keményebbek és tartósabbak voltak, mint a tiszta réz. Az arzén hozzáadása a rézhez jelentősen növelte az anyag keménységét és élességét, ami különösen fontos volt a mészkőfaragáshoz.

Az egyiptomi orvostudomány magas szintű volt, ezért rejtély, hogy miért nem vették észre, hogy az arzén mérgező nehézfém. Elképzelhető, hogy tudták, de egy piramis megépítése így is évtizedekig tartott, gyengébb minőségű eszközöket nem alkalmazhattak. A munkások azonban biztosan nem sejtették, így tudtukon kívül mérgezték magukat a munka során.

Az arzénmérgezés tünetei

Az arzén pora bőrrel érintkezve és gőze belélegezve komoly egészségügyi problémákat okozhat. Az egyiptomi munkások és az eszközök készítői ki voltak téve az arzén negatív hatásának, ami hosszú távon súlyos mérgezéshez vezethetett.  

Az arzénmérgezés tünetei közé tartozik a fejfájás, bőrkiütések, gyomorpanaszok, légzési nehézségek és idegrendszeri problémák. Hosszú távon a haj kihullásához vezet és akár rákos megbetegedések és szívproblémák is kialakulhatnak. 

Az arzén mérgező hatásának felfedezése  

Az arzén toxikus hatását csak évezredekkel később, az újkorban ismerték fel, amikor a vegyészet fejlődése során alaposabban tanulmányozták a vegyületeit. A 19. században a törvényszéki orvostan kezdte rendszeresen azonosítani az arzénmérgezés eseteit, mivel gyakran használták gyilkosságokhoz a szagtalan és íztelen anyagot.  

A történelem során az arzént nemcsak eszközök ötvözetében használták, hanem festékekben, például a zöld színű pigmentek előállításában is, de a kozmetikai iparban is népszerű volt. Emellett textíliákhoz, tapétákhoz, festményekhez is használták, amelyekből a méreg lassan szivárgott a környezetbe. De arzénvegyületeket alkalmaztak orvosi készítményekben is, mielőtt a veszélyeit széles körben felismerték volna.  

A modern történelem egyik legmegdöbbentőbb bűnügyi esete a tiszazugi asszonyok nevéhez köthető, akik legalább 160 embert öltek meg arzénnel: