Megtalálták a drasztikus európai IQ-csökkenés okát, a Római Birodalom ezüstbányáiban van a válasz

Ma már pontosan tudjuk, hogy az ólomnak számos negatív hatása van az emberi egészségre, még a viszonylag alacsony szint is rontja a gyermekek kognitív fejlődését. A tudósok nemrég az Északi-sark jegében megőrzött légköri rekordokat használták fel a Római Birodalomban bekövetkezett ólomszennyezett időszakok azonosítására. Most kiderült, hogy ez a szennyezés hogyan befolyásolhatta az európai lakosság intelligencia szintjét.

A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című folyóiratban január 6-án megjelent tanulmány három jégmintát vizsgált. Ezek mindegyike az sarkvidékről származik, a bennük lévő oxigénmolekulák i.e. 500 és i.sz. 600 között voltak a légkörben. Ez a korszak a Római Birodalom felemelkedésétől a bukásáig tartó időszakot öleli fel.

Az ólomizotópok lehetővé tették a kutatócsoport számára, hogy nyomon kövessék az Európa-szerte alkalmazott bányászati ​​és olvasztási műveleteket és bemérjék a szennyezettség szintjét. A légkör mozgásának számítógépes modellezésével térképet készítettek a korabeli ólomszennyezettségről.

Az adatok azt mutatják, hogy a magas légszennyezettség szerepet játszhatott abban, hogy az európai lakosság IQ-szintje visszaesett a mért időszakban.

"Ez az első olyan tanulmány, amely során egy jégmagból származó szennyezési rekordot vetünk össze az emberi hatásokkal. A lehetőség, hogy ezt egy 2000 évvel ezelőtt élt társadalomra vetítve végezhetjük el, meglehetősen újszerű és izgalmas”

- mondta Joe McConnell, a DRI hidrológiai kutatóprofesszora és a tanulmány vezető szerzője. 

A DRI évtizedeket töltött azzal, Grönland és az Antarktisz jegéből hozzon fel mintákat

Hatalmas fúrógépek segítségével 3400 méter mélyre jutottak le a kutatók, ahonnan jégoszlopokat hoztak felszínre. Minden egyes centiméter a Föld történetének távolabbi mélységeibe enged betekintést. A jégben rekedt gázbuborékok megmondják, milyen levegőt szívott az ember hajdanán, míg az olyan szennyező anyagok, mint az ólom, felhasználhatók a bányászat és az ipari tevékenység mértékének értelmezésére.

Az ősi ólomszennyezés nagyrészt az ezüstbányászatból származott, amely során az ólomban gazdag ásványi galenitet megolvasztották az ezüst kinyerésére. Ez a folyamat amellett, hogy ezüstöt termelt, nagy mennyiségű ólmot szabadított fel, melynek nagy része a légkörbe került.

Gyermekeknél csökkent IQ-t eredményez az ólomszennyezés

Felnőtteknél a magas szintű ólomszennyezés többek között meddőséghez, vérszegénységhez, memóriavesztéshez, szív- és érrendszeri betegségekhez, rákhoz és csökkent immunválaszhoz kapcsolódik. 

Gyermekeknél még az alacsony szintű expozíció is összefüggésbe hozható csökkent IQ-val, koncentrációs kihívásokkal és csökkent tanulmányi sikerrel. Kutatók szerint nincs biztonságos mennyiség, a legkisebb adag ólom is mérgező hatást fejt ki a szervezetre, ami nem visszafordítható.

Kiderült, hogy a Római Birodalom ezüstbányái miatt egész Európa szenvedett

“A megállapított, átlagosan mérhető 2-3 pontos IQ-csökkentés nem hangzik soknak, de ha ezt a teljes európai népességre alkalmazzuk, akkor meglehetősen sok”

- mondja Nathan Chellman, a tanulmány társszerzője, a DRI hó- és jéghidrológiai adjunktusa. 

A kutatás megállapította, hogy a légköri ólomszennyezés a vaskorban kezdődött, és az időszámításunk előtti második század végén érte el a csúcspontját a Római Birodalom fénykorában. 

Környezetszennyezésben ma is erősek vagyunk

Rendkívül magas ólomszennyezettség néhány évtizede is megfigyelhető volt, amikor a közlekedési eszközök, főleg az autók és a buszok, valamint a gyárak ontották magukból a légszennyező anyagokat. Bár a jégminták azt mutatják, hogy a sarkvidéki ólomszennyezés akár negyvenszer magasabb lehetett az 1970-es években mért szennyezéstől, megállapíthatjuk, hogy az ember évezredek óta rossz hatással van a környezetre.

A sarki jégmintákat felhozni a mélyből, körülményes és drága folyamat. Az értékes információk kinyeréséhez pedig -50 fokon kell tartani a mintákat, különben megsemmisülnek: