Kevesen tudják ezt az ókori Egyiptom történelméről, pedig az adatok nyilvánosak

A történelem idővonalán néha nehéz megragadni, milyen távol vannak egymástól bizonyos események. Ahogy sokszor azt is nehéz megállapítani, hogy egy adott évszázadban a világ különböző pontjain mi történt, kik voltak a neves személyek, milyen háború dúlt éppen. Miközben őseink éppen elfoglalták a Kárpát-medencét, az amerikai kontinensen a tolték indiánok megalapították az első fővárosukat, a franciák pedig megválasztották III. Károlyt.

Az egyiptomi piramisok és Kleopátra története közötti időbeli távolság különösen megdöbbentő. Ez az ókori kultúra több ezer éven át virágzott. Közelebb vagyunk most Kleopátra uralkodásának idejéhez, mint ő volt az elsőként épített piramisokhoz. De pontosan mikor is épültek ezek a monumentális síremlékek, és mikor uralkodott Kleopátra?

Kevesen tudják, de a történelemben közelebb vagyunk Kleopátrához, mint ő volt az elsőként felépített piramisokhoz

Az első egyiptomi piramisok az ókori Egyiptom Óbirodalmának idején, a Kr. e. 27. században épültek. A legelső piramis, a Dzsószer fáraó számára épített lépcsős piramis, Kr. e. 2630 körül készült el. Ezt követte a gízai piramisok építése, köztük Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz piramisai, amelyek a Kr. e. 26–25. században emelkedtek a sivatagi táj fölé. Ezek az építmények az ókori Egyiptom mérnöki zsenialitásának és szakrális hitvilágának lenyűgöző emlékei.

Kleopátra uralkodásának ideje

Kleopátra az ókori Egyiptom utolsó fáraója, több mint két évezreddel később, Kr. e. 69-ben született, és Kr. e. 30-ig élt. Az általa vezetett Ptolemaida-dinasztia görög származású volt, amely Nagy Sándor hódításai nyomán került Egyiptomba. 

Uralkodása során a csábítóan érzéki Kleopátra mindent megtett, hogy megőrizze Egyiptom függetlenségét a Római Birodalommal szemben. Karizmatikus személyiségével és politikai ravaszságával sikerült szövetségeket kialakítania Julius Caesarral és Marcus Antoniusszal, de ezek a kapcsolatok végül nem mentették meg országát a római hódítástól. 

Kleopátra sorsának számos részlete rejtélyes

A közhiedelemmel ellentétben nem elsősorban szépségéről, hanem intelligenciájáról és műveltségéről volt híres. Állítólag hét nyelvet beszélt folyékonyan, és mély ismeretekkel rendelkezett a tudományok, az irodalom és a filozófia terén. Nem egyértelmű azonban, hogy pontosan hogyan nézett ki. A római források gyakran igyekeztek démonizálni őt, ezért a mai képeink róla részben fikciók.

Kleopátra halálát is rejtély övezi. A legenda szerint öngyilkosságot követett el egy mérges kígyó, valószínűleg egy egyiptomi kobra segítségével. Ez azonban nem biztos, hogy megfelel a valóságnak, a nagyhatalmú uralkodónő ugyanis szakértője volt a mérgeknek. Ha ilyen halált választott volna magának, egy olyan szert vetett volna be, ami után nem szenved olyan sokat. Egyes történészek szerint valószínűbb, hogy politikai gyilkosság áldozata lett. 

Kleopátra a filmvásznon

A fáraónő alakja Hollywoodot is megihlette. Az egyik legismertebb adaptáció az 1963-ban készült Kleopatra című film, amelyben Elizabeth Taylor alakította a címszerepet. A film híres arról, hogy a forgatása során hatalmas költségek merültek fel, és majdnem csődbe vitte a stúdiót. Azonban a lenyűgöző díszletek, kosztümök és Taylor emlékezetes alakítása révén máig ikonikus alkotásnak számít.