Átírhatja az emberiség történelmét az, amit egy egyiptomi múmia hajában találtak

Henut Taui i. e. 1000 körül élt ókori egyiptomi papnő volt a 21. dinasztia idején, akinek életéről nem sokat tudunk, de a múmiájáról annál többet. A papnő holtteste az úgynevezett „kokain múmiák" közé tartozik.

A nagy tiszteletben álló személy szertartásokat vezetett és énekelt Ámon thébai templomában, halála után testét bebalzsamozták és eltemették a Deir el-Bahari nekropoliszban. Sírjának felfedezése után múmiája Bajorországba került, majd később a müncheni Staatliche Sammlung für Ägyptische Kunstnak adományozták, ahol ma is látható, a szarkofágjával együtt.

A háromezer évvel ezelőttről származó lelet különlegessége, hogy hajszálaiban 1992-ben Svetlana Balabanova német toxikológus kokain-, hasis- és nikotinnyomokat fedezett fel. A vele egy sírba elhelyezett más múmiákon is kimutatták kábítószer maradványait, amire a tudósok azóta is keresik a választ.

Nem a szentéletű ókoriak botlásmentes életének megkérdőjelezése miatt kapott nagy figyelmet a felfedezés, hanem azért, mert ebben a korban még nem juthattak hozzá a felsorolt szerekhez az emberek.

A kokain afrikai elterjedése a mai tudásunk szerint csak azután következett be, hogy Kolumbusz révén a világ megismerte a kokacserjét, amit egyik útja során hozott Amerikából. Habár Egyiptomban ismerték a stimulánsok hatását, például a mák esetében, az Újvilág kábítószere biztosan nem volt ismert az ókori egyiptomiak számára.

 A múmia hajszálaiban kimutatott kábítószerre más magyarázat is lehet.

Balabanova toxikológiai eredményeinek megismétlésekor ráadásul ellentmondásos eredményeket kaptak a kutatók, másodszorra már csak kis mennyiségben vagy egyáltalán nem tudták kimutatni a kokain jelenlétét a múmia hajszálaiban, csak a nikotinra vonatkozó teszt lett pozitív.

Tudósok szerint az is lehet, hogy a tudatmódosítók a szarkofágok felnyitása, szállítása, különböző helyszíneken történt tárolása közben kerültek a leletekre.

Az is elképzelhető, hogy az egyiptomi papok atropin-alkaloid-tartalmú növényeket használtak a mumifikációs folyamat során, amelyek ezt követően a múmiában olyan változásokon mentek keresztül, melyek az azonosított vegyületekre hasonlítanak.

Balabanova és megállapítása számos kritikával találta szemben magát, azonban volt már olyan eset a világtörténelemben, hogy valamit kétségbe vontak, aztán kiderült, hogy mégis igaz. Gondoljunk a geocentrikus világképre, amely szerint a Föld a világmindenség középpontja, így körülötte kering az összes többi égitest. Aki ezt megkérdőjelezte a 16. században, például Giordano Bruno, azt azonnal máglyára vetették, később viszont kiderült, hogy a kínhalált halt itáliai szerzetesnek igaza volt. 

Forrás: UCR