Ősi civilizáció írásos emlékét találták meg Magyarországon, ám van egy óriási bökkenő

A magyarság számára évszázadok óta a legnagyobb kérdés, hogy honnan származunk. Mindenféle elmélet látott már ezzel kapcsolatban napvilágot, mind a nép eredete, mind a nyelv eredete kapcsán, jelenleg a legvalószínűbb az, hogy a mai Oroszország területéről érkeztünk, legközelebbi rokon népeink és nyelvek pedig már javarészt kihaltak.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne jelennének meg újabb és újabb kutatási eredmények. Időnként előkerülnek elméletek a magyarok eredetéről, illetve a törzsek vándorlásáról. Vannak arra utaló bizonyítékok is például, hogy egy ponton a Tigris és az Eufrátesz folyó között is megfordultunk, az akkori mezopotámiai kultúrának voltunk része.

Pálfi Zoltán történész is erről beszélt részletesen, amikor kitért arra a magyar nyelv eredetét firtató kérdésekre. A szakértő elmondta, hogy amikor a magyar nyelvet rokonítják a világ más nyelveivel, akkor előre kell bocsátani, hogy ezeket a rokonítókat nyelvi és időbeli korlátok nem nagyon befolyásolják.

A történész elmondása szerint így lehet egyszerre rokon az etruszk, az egyiptomi és a közép-amerikai civilizációk is, mert az, hogy ki és merre járt, a magyarok éppen hogyan kerültek arra a területre, az ebből a szempontból nem fontos. Úgy véli, sokkal érdekesebb az a mitológia, ami Mezopotámiával kapcsolatban alakult ki.

„Kialakult egy modern mitológia, ami szerint a magyarok elvándoroltak a Kárpát-medencéből Mezopotámiába, ott létrehozták azt a magas kultúrát, amelynek létrehozóiként sumerként ismerték őket és aztán – és itt már sajnos nagyon komoly rasszista felhangok is megjelentek – ennek a sémi befolyás hatására, a sémi tömegek erőszakos hódításának hatására ezek a sumerek elvándoroltak és hosszú kerülővel visszajutottak a Kárpát-medencébe”

Így lenne tehát, a magyarok volnának maguk a sumerok?

Pálfi elmondta, a Kárpát-medencére már több ezer éves írásbeliséggel hivatkozni, jó példa erre az Alsótatárlakán előkerült agyagtáblák előkerülése, amelyek ugyancsak hasonlóságot mutatnak mezopotámiai ékjelekkel – ezen leleteknek viszont a kontextusa hiányos és jelenleg senki nem tudja, hol vannak ezek a táblák.

A történész kitért arra is, hogy a Kárpát-medence és Mezopotámia között fennálló kapcsolatot már a 19. század során kiderítették, bizonyos tárgyak ugyanis hordoznak mezopotámiai ékjeleket, ezek a tárgyak pedig amulettként kerülhettek a Kárpát-medence körforgásába: ez viszont nem bizonyítja, hogy írásbeliség lett volna és azt meg pláne nem, hogy ez magyar nyelvű írásbeliség volt.

Az egyszerű irásmód más népektől is származhat

Pálfi felhívta a figyelmet arra a bökkenőre is, hogy hiába a számos mezopotámiai ékjel a Kárpát-medencéből, ezek annyira egyszerű és általános jelek, hogy egyelőre azt nem tudni pontosan, milyen nyelven íródhattak. Erre példákat is hozott: két vízszintes vonal, keresztbe egy függőleges vonallal; vagy egy búzakalász.

A történész azzal zárta, hogy ezek önmagában nem nagyon bizonyítóerejűek, vannak olyan jelek, amelyek közelről és távolról is hasonlítanak, viszont ezeket sokkal egyszerűbb a kulturális áramlással, cserével magyarázni, mint egy világkörüli magyar vándorlással.