Így néz ki egy 600 éves melltartó, teljesen átírja a divattörténelmet

Hihetetlenül régi, 600 éves, középkori fehérneműszett került elő egy osztrák kastélyban, ami nagy meglepetésekkel szolgál a korabeli divat irányzatainak ismeretében. A több mint félezer éves bugyi és a melltartó mai mércével aligha nevezhető szokványosnak, mégis sokkolta a történészeket. Az eddigi ismereteink szerint ugyanis női fehérnemű még nem is létezett abban a korban, amelyből az a csipke és vászon alsónemű származik.

A 15. századi melltartó és bikini szett óta egy osztrák kastély padlódeszkája alatti boltozatban várta a felbukkanást.

A legmeglepőbb, hogy a bugyi nem csak futólag hasonlít a manapság divatos bikinialsókra, és a melltartó is egészen modernnek hat a vékony pántokkal és a mellre illeszkedő szabással. 

Bár köztudott, hogy a középkori férfiak hordtak alsóneműt, ami leginkább egy rövidnadrághoz hasonlított, a női ruhatárból nem maradtak fenn ilyen falatnyi ruhadarabok. Emiatt eddig azt hittük, hogy a hölgyek is nadrágszerű alsóneműket viseltek.

Leesett a divattudósok álla a melltartó és a bugyi láttán

A divattörténészek ezelőtt úgy gondolták, hogy a bugyi, mint mindennapos viseletre szánt alsóruha csak a 18. század végén jelent meg. A melltartókat pedig még modernebb találmánynak tartották, és csak körülbelül 100 évvel ezelőttre becsülték a legelső melltartó megjelenését.

Hilary Davidson, a Londoni Múzeum divatkurátora szerint a felfedezés teljesen átírja a divattörténelmet, szerinte „ilyesmi még nem fordult elő.”

„Ezek a leletek nagyon izgalmas betekintést nyújtanak abba, ahogyan az emberek öltözködtek a középkorban” – mondta a szakember, akinek meggyőződése, hogy nem egyedi esettel állunk szemben, hanem széles körben viselhették a nők az ehhez hasonló ruhadarbokat. Egyébként az is ritka, hogy bármilyen hétköznapi ruha megmaradt ebből az időszakból, nemhogy a fehérneműk. 

A kiállított bugyi és a melltartó mintegy 3000 ruhamaradvány és egyéb törmelékek között lapult, amiket a kelet-tiroli Lengberg-kastélyban találtak meg ai felújítások során. Az épület 1480-as bővítésekor temethettél el a ruhákat (ki tudja, miért?) és a rendkívül száraz, izolálált körülmények lelassították a bomlásukat.

Beatrix Nutz, az Innsbrucki Egyetem munkatársa kezdetben szkeptikus volt, de a radiokarbonos vizsgálat megerősítették azt a gyanút, hogy valóban 600 éves fehérneműkről van szó.

Forrás: ArcheologyWorlds