Óriási aknát találtak egy egyiptomi piramis mélyén, tilos belépni a területre

Kevesen tudják, hogy a három gízai piramis közelében van két kisebb is, amelyek vagy befejezetlenek vagy elhordták a köveik egy részét. Ezek közül az egyik Zawyet El Aryan piramisa, ami Baka-piramisként is ismert.

Az építmény – amelynek része egy hatalmas akna – első leírását 1842 és 1846 között Karl Richard Lepsius német egyiptológus készítette. Ezután 1904–1905-ben Alessandro Barsanti olasz régész vizsgálta meg alaposabban, akkor már Gaston Maspero, az Egyiptom Régiségek Legfelsőbb Tanácsának akkori főigazgatója is ellátogatott a helyszínre és megdöbbentette az építmény monumentális mérete. Azt írta a látogatása után:

“Nem arról van szó, hogy részletesen megvizsgálva bármi is figyelemre méltó vagy szokatlan lenne az emlékműben, de érzés, amit kelt, egyike azoknak, amelyeket soha nem felejtünk el. Az anyagok mérete és gazdagsága, a vágások és illesztések tökéletessége, a gránitból épült akna páratlan kivitelezése, a szerkezeti merészség és a falak puszta magassága…félelmetes élmény ez, sehol másutt nem érezhető intenzívebben a régi egyiptomi építészek ereje és tehetsége, mint itt.”

Felháborodtak az egyiptomiak a kormány piramisokkal kapcsolatos tervén, elképesztő, mire készülnek

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A befejezetlen piramisként ismert Baka-piramis Gizától csaknem 5 kilométerre délkeletre található. Bizonyos teóriák szerint azonban nem félbehagyott építmény, hanem lerombolták. A gránit aknáról pedig azt feltételzik, hogy valójában különleges célt szolgált, nem temetkezési helynek épült, ahogy a piramisok általában.

Egyes kutatók úgy vélik, a csonka piramis szerkezete és belső felépítése azt jelzi, hogy technikai eszköz lehetett, amit arra terveztek, hogy energiát gyűjtsön a Földből és a kozmoszból, de a módszer nem ismert. Mások azt állítják, hogy a föld alatti vízerek elektromos és hangrezgéseket generáltak, amelyeket a piramis felépítése fokozott.

A piramis egyelőre nem látogatható

A valóság az, hogy fogalmunk sincs, mi célt szolgált és egy darabig biztosan nem is fogjuk megtudni. Az építmény ugyanis 1964 óta katonai területen fekszik. Következésképpen sem látogatni nem lehet, sem régészeti feltárás alá vetni. A piramist körülvevő terület katonai bungalókból áll, a gránittal kirakott aknát pedig aknát szemétlerakónak használják, így az állapota nagy valószínűséggel katasztrofális.

Forrás: MRU