Szégyen: szemétlerakónak használják az egyik egyiptomi piramist

Baka az ókori Egyiptom IV. dinasztiájának egyik híres uralkodója volt, neve több helyről előkerült, olyan kőbe vésett tipográfiával (kartusban), ami csak a legmagasabb szintű uralkodónak járt. Ezen kívül azonban szinte semmi sem biztos a személyével, cselekedeteivel kapcsolatban. Egyet tudunk csak Baka tevékenységei közül biztosan, építtetett magának egy piramist, ahogy azt tették más egyiptom fáraók is, ez lett a Zawyet El-Aryan piramisok egyike. Ám az ő építménye nem teljes és ma szégyentelenül megalázva fekszik Gízától néhány kilométerre, egy katonai területen.

A történészek szerint Baka erős és gazdag birodalom felett uralkodott, amit bizonyít, hogy hatalmas méretű piramis építésébe kezdett. A síremlék méretében alig marad el Hufu és Hafré piramisa mellett, habár ma már csak egy része áll. Korábban azt gondolták, hogy sosem készült el teljesen, ma már azonban úgy tűnik, hogy jelentős részben készen állhatott, az építéshez használt alapanyagot azonban később elhordták más piramisok megépítéséhez. 

A síremlék szándékos lebontása már önmagában is megalázó lehet egy egyiptomi uralkodó számára, de a modern korban sikerült ennél is jobban meggyalázni a fáraó emlékét. 

Mielőtt rátérnénk arra, hogy kik és miért használják szemétlerakónak, meg kell említeni a piramishoz tartozó, mély vájatot, ami olyan, mint egy gránitból épített hatalmas kanyon a sivatagban.

Elképesztő mélység, kilenc tonnás gránittömbökkel kirakva

A nyitott, T-alakú akna folyosója délről északra, a korábban sírkamrának vélt terem pedig keletről nyugatra nyúlik. A kanyon falai meglepően simák, mélyére egy meredek lépcső vezet le. A rámpa 106 méter hosszú és 21 méteres mélységben ér véget. 

Csak a kamra padlóját építették ki teljesen, és masszív gránittömbökkel burkolták le, amelyek mindegyike 4,5 méter hosszú, 2,5 méter vastag, és egyenként 9 tonnát nyomnak.

A piramis területe le van zárva

A több mint 4000 éves, befejezetlennek tűnő piramis és az akna felfedezése Alessandro Barsanti nevéhez fűződik, aki 1905 és 1907 között legalább 67 darab, hieroglifákból vésett feliratot másolt le az építményről, ennek köszönhető, hogy ma is van mit tanulmányozni a régészeknek, mivel már személyesen nem látogathatják. 

A két világháború azonban akadályozta a régészeti munkálatokat, a sivatagi homok pedig elkezdte ismét betemetni a lelőhelyet.

Utoljára 1954-ben egy filmforgatás apropóján ásták ki újra a homokból, ezután szigorúan őrzött katonai területnek nyilvánították és szögesdróttal bekerített bázist építettek köré. 

Az a néhány ember, aki jogosult bejutni a területre, azt meséli, hogy a tükörsimára csiszolt monumentális gránittömbökből épített aknát szemétlerakónak használják az oda telepített hadsereg katonái és katasztrofális állapotban van.

Forrás: The Archeologist