Meglepő véletlenek sorozata vezetett oda, hogy ma már tudjuk, hogyan temették el az ókori egyiptomiak értékes szobrait egy skóciai épület udvarán.
1952-ben egy skót iskolás fiú rossz fát tett a tűzre és büntetésből kiküldték az iskola kertjébe burgonyát ültetni. A diáknak nem volt sok kedve hozzá, de a súlyosabb büntetéstől tartva fogott egy ásót és nekilátott a munkának. Hamarosan a múlt század egyik legnagyobb felfedezését tette, az iskolai kertben ugyanis elásott ókori egyiptomi szobrok és műtárgyak gyűjteményére bukkant. A kutatók csak most, évtizedekkel később jöttek rá, hogyan kerültek a különleges afrikai leletek a Brit-szigetekre.
A krumpliültető diák és a tanárai persze nem tartották meg a kincseket, minden új felfedezést átadtak a múzeumi kurátoroknak és szakértőknek, akik a szobrokat ókori egyiptomi műtárgyként azonosították. Akkor azonban még nem tudták megállapítani, hogy hogyan kerültek ezek a kincsek brit földbe.
„Ez egy lenyűgöző gyűjtemény, amit még érdekesebbé tesz az, hogy nem ismerjük az eredetét és a történetét"
– nyilatkozta Margaret Maitland, a National Museums Scotland ókori mediterrán térségének fő kurátora.
A tankertben történt felfedezés után, 1952 és 1984 között számos antik szobrot találtak a Melville House területén. Az ingatlan egyébként impozáns épület Fife megyében, amely a második világháború idején katonákat szállásolt el, később pedig bentlakásos iskolaként szolgált.
Az ókori gyűjtemény tartalmaz egy közel 4000 éves, vörös homokkőből faragott szoborfejet, amelyet Maitland az egyiptomi szobrászat egyik kiemelkedő remekművének nevezett, valamint számos bronz- és kerámiafigurát, amelyek i.e.: 1069-30 között keletkeztek, mielőtt a rómaiak birtokba vették Egyiptomot, mint tartományt.
„A Melville House kertjében található leletek feltárása és kutatása régészeti pályafutásom legszokatlanabb projektje volt, és nagyon örülök, hogy most teljes egészében elmesélhetem a történetet"
– olvasható Elizabeth Göring, az Edinburgh-i Skót Királyi Múzeum egykori kurátorának közleményében.
1984-ben egy csapat tinédzser fiú meglátogatta Göringet a múzeumban, és egy egyiptomi bronz figurát mutattak neki, amelyet egyikük fémdetektorral talált az iskola területén, a Melville House kertjében. Göring elindult a nyomon és megtudta, hogy korábban, 1952-ben, illetve 1966-ban is kerültek elő ókori leletek a birtokon. Egyebek mellett egy mázas kerámia figura darabja, amely Ízisz istennőt ábrázolja, amint fiát, Hóruszt szoptatja, valamint egy kerámia táblát is találtak, amelyen Hórusz szeme látható.
A tárgyak eredetének meghatározására irányuló korábbi erőfeszítések eredménytelenek voltak, de a kutatók most úgy gondolják, hogy egy Alexander Leslie-Melville nevű gyűjtő, a Melville-ház fiatal örököse szerezhette be a műkincseket, amikor 1856-ban Egyiptomba utazott.
A gyűjtő egy évvel később meghalt, a kincseket pedig azért rejthették el később a földben, hogy ne kerüljenek illetéktelenek kezébe. Aztán feltehetően az is életét vesztette, aki tudott a leletek hollétéről, így azok több mint száz éven át rejtőztek a földben.
Forrás: LiveScience