Tutanhamon halála: sánta és mozgáskorlátozott lehetett rövid élete utolsó szakaszában

Az Amerikai Orvosszövetség lapjában, a JAMA-ban megjelent tanulmány különös figyelmet szentel néhány híres egyiptomi múmiának, köztük Tutanhamonnak. A tanulmány jelentőségét hangsúlyozta Frank Rühli, a Zürichi Egyetem anatómiai intézetének kutatója és a svájci múmiaprojekt társelnöke. Rühli azonban kiemelte, hogy a végkövetkeztetések nagy része feltételezéseken alapul.

A tanulmány szerint Tutanhamon egyik lábszárcsontjában csontelhalást (nekrózist) diagnosztizáltak, és a DNS-vizsgálatok kimutatták, hogy a fáraó fertőzött volt a malária kórokozójával, a Plasmodium falciparummal. 

A Záhi Havvász vezette egyiptomi szakértői csoport arra a következtetésre jutott, hogy Tutanhamon legyengült szervezete több tényező, köztük a lábszártörés miatt nem tudott ellenállni a fertőzéseknek, és ez végül a halálához vezetett.

Giuseppe Novelli, a római Tor Vergata Egyetem orvosgenetikai laboratóriumának vezetője szerint nem meglepő, hogy Tutanhamon maláriás volt, mivel ez a betegség akkoriban gyakori volt Egyiptomban. 

Novelli hozzáteszi, hogy az ilyen vidékeken élők, akik gyermekkorukban túlélték a maláriát, részleges immunitást szereztek. Mivel a múmiák belső szerveit eltávolították, lehetetlen határozott diagnózist felállítani, és nincs olyan adat, amely bizonyítaná, hogy Tutanhamon halálát valóban a malária okozta.

Az űrből érkezett Tutanhamon száz éve megtalált ékszere

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Más szakértők szerint Tutanhamon lábsérülésének lehetnek alternatív magyarázatai is. 

Gino Fornaciari, a Pisai Egyetem paleopatológiai intézetének igazgatója szerint lehetetlen diagnosztizálni a csontelhalást pusztán a komputertomográfiai felvételek alapján. Philippe Charlier, a franciaországi Raymond Poincaré Kórház patológusa szerint a felvételeken látható elváltozások a mumifikálás során is kialakulhattak égés vagy ütődés következtében.

A szakértők azt is vitatják, hogy a fáraó sírkamrájában talált több mint 130 sétabot Tutanhamon mozgáskorlátozottságát bizonyítanák. 

Gino Fornaciari szerint az ókori Egyiptomban, ahogy más keleti kultúrákban is, a bot a hatalom jelképe volt. Az sem bizonyítja Tutanhamon betegességét, hogy sírjába különböző magvakat, gyümölcsöket és leveleket helyeztek el - ezek nem medicinák voltak, hanem a túlvilági létre szánt útravalók.

Albert Zink professzor, a bolzanói múmiaintézet igazgatója és a JAMA-tanulmány egyik társszerzője elismeri, hogy sohasem lehet teljesen bizonyítani, hogy Tutanhamon halálát a malária okozta, noha a kórokozó jelenléte felveti ezt a lehetőséget. 

Ugyanakkor Zink professzor biztos a csontelhalás diagnózisában: a nekrotikus rész körül kialakult csontképződés arra utal, hogy ez még Tutanhamon életében következett be. Zink egyetért azzal, hogy lehetnek alternatív magyarázatok a sírkamrában talált botokra és növényekre, ám kiemeli, hogy az adott magvakat, gyümölcsöket és virágokat lázcsillapításra használták az ókori Egyiptomban.

Az ókori Egyiptom egyik legnagyobb rejtélye: az eltűnt fáraónő, akinek a szarkofágját is üresen találták meg

Olvass tovább...

Olvass tovább...

További kutatások szükségesek

Tutanhamon körülbelül 18 vagy 19 éves korában halt meg. Fáraóként uralkodása rövid volt, mindössze körülbelül 9-10 évig tartott. Kr. e. 1332-ben lépett trónra, valószínűleg 9 éves korában, és Kr. e. 1323-ban halt meg, testi fogyatékosságának oka lehetett az is, hogy a szülei, ahogy a legtöbb fáraó esetében, neki is testvérek voltak.

A Tutanhamon halálának pontos okát övező rejtély továbbra is számos kérdést vet fel. Bár a jelenlegi kutatások előrelépést jelentenek, a végső igazság megismeréséhez további vizsgálatokra és új technológiákra van szükség. A történészek és a tudósok folyamatosan dolgoznak azon, hogy a rendelkezésre álló adatokból minél pontosabb képet alkothassanak az ókori Egyiptom történelméről és Tutanhamon életéről.

Forrás: Live Science