II. Ramszesz arcátlan törtenelemhamisító volt vagy okos PR-es?

II. Ramszesz fáraó extrém hosszú ideig, 66 évig uralkodott i.e. 13. században, az egyiptomi aranykor egyik legsikeresebb vezetőjeként is szokás emlegetni. De vajon valóban különleges irányító és ügyes stratéga volt, vagy egocentrikus propagandamester, egyúttal az ókor legsikeresebb pr-ese? Esetleg mindkettő? 

A teljhatalmat 23 esztendős korában szerezte meg II. Ramszesz, de addigra már tapasztalt harcosnak számított. Nem királyi családba született: nagyapja, Ramszesz hadvezér volt a XVIII. dinasztia idején, akire a gyermektelenül elhalálozó Horemheb végül rábízta a trónt. I. Ramszesz így alapíthatta meg a XIX. dinasztiát, melynek harmadik uralkodója I. Széthi fia, II. Ramszesz volt. 

A herceg már tízesztendősen megkapta a „fáraó legidősebb fia” címet, tehát trónörökössé nyilvánították, két esztendővel később pedig már atyja mellett harcolt a Nílus-deltában és Palesztinában, a hettiták ellen. Miután nagykorú lett, Széthi a földközi-tengeri kalózok leverésével, és egy líbiai erődrendszer építésével bízta meg fiát, melynek romjait a modern kori ásatások során feltárták. 

Ramszesz Kr. e. 1279-ben ült trónra, a következő közel hetven évben nagyszabású építkezéseket vezényelt le, sikeres hadjáratokat vezetett, de nevéhez fűződik a történelem első fennmaradt békeszerződése is, uralma az egyiptomi civilizáció egyik tetőpontját jelentette.

II. Ramszesz és a hettiták.

Köztudott, hogy apja, Széthi, uralkodásának végére békét kötött a szomszédos hettitákkal. Ám a fiatal és tetterős Ramszesz megszegte a megállapodást. Úgy vélte, egy katonai győzelem még magasabb szintre emelhetné a népszerűségét az egyiptomiak szemében. És igaza is volt. A hettiták felett aratott győzelme megerősítette Ramszesz személyét, ő lett a hős fáraó.

Igen ám, csakhogy a történelmi kutatások azt bizonyítják, hogy Ramszez valójában nem is nyerte meg a háborút.

Feltételezett győzelme valójában patthelyzet volt, amelyben a fáraó arroganciája majdnem Egyiptom vesztét okozta. 

Két foglyul ejtett hettita kém ugyanis elhitette a fáraóval, hogy a hettita hadsereg visszavonulót fújt és északabbra vonult. Ramszesz nem járt utána a dolognak és naivan azt hitte, csupán egy kisebb helyőrséggel kell megküzdenie. Akkor döbbent rá, hogy a teljes hettita fősereg a város mögött várakozik, amikor az egyiptomi hadsereg egy részét visszaküldte a táborhelyre. 

Természetesen azonnal futárokat küldött erősítésért, de még mielőtt odaért volna a segítség, a hettiták lecsaptak rá egy 2500 harci szekérből álló elszánt és felfegyverzett egységgel.

A meglepett egyiptomi katonák hadrendje felbomlott, fejvesztve menekültek, magára hagyva Ramszeszt és kis harciszekeres testőrségét.

Nem túlzás azt állítani, hogy az istenek segítettek a fáraónak, a csata legválságosabb pillanatában ugyanis megérkezett a szimürai alakulat, amely csatlakozott a fősereg még életben maradt harcosaihoz és ezzel megmentette a helyzetet. Az ütközet így az egyiptomiak taktikai győzelmével zárult, de hadászati szempontból vereséget szenvedtek, mert nem tudták elfoglalni Kadest, ami a béke idején még az ő fennhatóságuk alatt volt. Egyik hadsereg sem volt olyan állapotban, hogy másnap folytassa a harcot, ezért fegyverszünetet kötöttek, és az egyiptomiak hazatértek. 

Ramszesz szinte minden templomában nagy gonddal megörökítette az eseményt, ahol állítása szerint hősiességével egymaga döntötte el a csata sorsát, míg a hettita feljegyzések szerint az egyiptomiaknak kellett meghátrálniuk.

Ramszeszt tehát győztesként ünnepelte a nép, de a fennmaradt papirusztekercsek elárulják az igazságot.

Tény, hogy II.Ramszesz a világ egyik legnagyobb és legsikeresebb uralkodója volt, de egyes történészek szerint a fáraó egyéb ténykedését is érdemes kissé szkeptikusan szemlélni. 

Forrás: TED, Tudás.hu