maxinewz.hu
Keresés
Menü megnyitás
Borítókép:  Pixabay

A keresztény országok alighanem mindegyike őriz arról történetet, hogy Jézus járt náluk, és valamilyen emléket, ereklyét is hagyott maga után. Vajon tényleg felbukkant két évezrede a magyar tengernél?

Zamárdi a Balaton déli partvidékének egyik népszerű kirándulóhelye. A somogyi település (amely 2008-ban városi rangot kapott) igen régi múltra visszatekintő történelemmel büszkélkedhet. A környék évezredek óta lakott, nem véletlenül ez a térség Magyarország talán leggazdagabb avar kori lelőhelye.

Nevének eredete nem ismert, a 11. században Scamard alakban tűnt fel egy oklevélben. Sokan emiatt azt gyanítják, hogy a szamár szóból (illetve annak kicsinyítő képzős alakjából, a szamárdból) származhat, de nagyobb a valószínűsége, hogy a Zamar vagy Somar személynév rejtőzik mögötte.

Talán csak különös véletlen, hogy Zamárdi legendája is a szamárral, pontosabban a Szamárkővel kapcsolatos. A történet szerint Jézus Krisztus többször megfordult a Balatonnál, sőt először akkor vetődött erre a vidékre, amikor a családja kénytelen volt Betlehemből Egyiptomba menekülni.

A hagyomány szerint szamárháton érkezett a későbbi Megváltó, és leült megpihenni a sziklára. Egy idős remete azonban elkergette onnan, ő ugyanis azért őrizte a követ, mert arra csak a világ királyának volt szabad leülnie.

Az öreg nem sejtette, hogy ez valóban így is történt, a gyermekben nyilvánvalóan nem ismerte fel a kereszténység legnagyobb alakját. A szikla viszont azóta is őrzi Krisztus lábnyomát, mégpedig a szamár patájával együtt. Zamárdi állítólag erről az egyszerűnek tűnő Szamárkőről kapta a nevét.

A legenda egy másik változata szerint, amikor a szent család, vagyis József, Szűz Mária és a gyermekük ezen a környéken haladt el, a szamaruk hirtelen belekapott a kőből kiálló fűcsomóba. Így került rá a nyoma, a gyermek Jézuséval együtt. Akadtak olyanok is, akik szerint

a kő még a vízözönből maradt itt.

Tudományosan megközelítve a témát, a Szamárkő valójában egy nem túl különleges homokkődarab. A vulkáni utóműködés idején helyben képződött, a mélyből feltörő gőzök és gázok, a forró víz és a benne lévő ásványi anyagok cementezték össze a homokot szilárd kőzetté.

A lábnyomokhoz hasonló minták is akkoriban formálódhattak ki benne, de a híressé vált sziklában megkövült csigák is láthatók. Jézus – a tudomány álláspontja szerint – sohasem járt a Kárpát-medencében.

Erre vezetett Krisztus útja a földi élete során: