Eltolhatónak tervezték a Lánchidat, vagy ez csak legenda?

Hihetetlen, hogy a Lánchíd (hivatalos nevén Széchenyi lánchíd) volt a legelső magyarországi állandó átkelő a Dunán. A 19. század közepéig tehát a közlekedést nem lehetett száraz lábbal megúszni a folyón, illetve ehhez kompokat, hajókat kellett igénybe venni.

A névadó Széchenyi István gróf rengeteget tett a híd létrehozásáért, éppen ezért (is) nagy tragédia, hogy sohasem kelhetett át rajta. Nem úgy az osztrák Haynau táborszernagy, aki 1849. november 20-án maga vezette az átadási ceremóniát – csupán néhány héttel az aradi vértanúk kivégzése után.

Szűk fél évtizeddel később, 1853 telének legvégén elkezdték építeni a Lánchíddal szemben a budai Várhegy alatti Alagutat is. 1857 tavaszán adták át a forgalomnak, vagyis a korabeli technológiai fejlettséghez képest hamar elkészült.

Elsősorban azért volt szükség a megalkotására, mert a híd Budán egyenesen a Várhegynek vezetett, ami nyilván nem volt szerencsés. Egy fővárosi legenda szerint az alagutat úgy alakították ki, hogy szükség esetén a Lánchidat „belerejthessék”.

Mai szemmel ez már teljességgel hihető, különösen azután, hogy a második világháborúban (1945 januárjában) Széchenyi csodálatos örökségét felrobbantották. Igazán jó lett volna, ha ettől meg tudták volna óvni, ám a legendának semmi köze a valósághoz.

Csupán a csípős pesti humor kitalációja, hogy az alagútra azért volt szükség, hogy ha esik az eső, akkor legyen hova betolni a Lánchidat.

Valójában valami alagútfélét már Széchenyi István is kívánatosnak tartott volna, ám ennek megvalósítására még jó pár esztendőt várni kellett. Érdekesség, hogy a hegyet egyszerre két irányból kezdték el fúrni (a La Manche alatti „Csalagútnál” is ezt a módszert alkalmazták a közelmúltban), és sok polgár aggódott is, hogy összeér-e majd a két járat.

A 9,5 méter széles és 349,66 méter hosszú alagút végül baj nélkül elkészült, és mivel kisebb lejtés is van benne a Duna felé, ezért a víz sem áll meg benne. Érdekesség, hogy odabent még évekig csöpögött a rétegvíz az átkelőkre, ezért a konflisosok ernyőt adtak az utasaiknak.

A budai Várhegynek rengeteg titka van: