Mára elfeledett Árpád-házi hercegtől rettegett Európa, a kor legnagyobb uralkodói kérték a segítségét

A magyar történelem dokumentálása jóval hiányosabb a honfoglalás előtti időszakból, mint az államalapítást követően. Míg Árpád vezér vagy Szent István történetei jól ismertek, addig a Kárpát-medencei bejövetel és az államalapítás közötti periódus már kevésbé közismert. Pedig ebben az időben is jelentős személyiségek formálták a magyarok sorsát.

Ezt az időszakot gyakran nevezik a kalandozások korának, amikor is az Európába frissen beérkezett magyar törzsek igyekeztek kontinensszerte letenni névjegyüket. Ezen kalandozások sikerét jól szemlélteti a híres latin mondás: "Sagittis Hungarorum libera nos Domine", vagyis "A magyarok nyilaitól ments meg Uram, minket". A magyarok európai "turnéja" annyira sikeres volt, hogy a korabeli keresztény európai országok imáikban kértek segítséget a magyar portyázók ellen.

Egyik kevésbé ismert történelmi személyiségünk Árpád vezér egyik fia, Tarkacsu. Létezéséről több forrásból is tudunk, melyek közül a legjelentősebb Bíborbanszületett Konstantin bizánci császártól származik. Egy 948-ban Konstantinápolyban, a mai Isztambulban tett látogatás során hallottak Tarkacsuról. Árpád második legidősebb fiaként egyes kutatók úgy vélik, hogy Tarkacsu akár trónörökös is lehetett volna apja halála után.

A korabeli nomád törzsek öröklési rendszere ugyanis a szeniorátus elvén alapult, azaz mindig a család legidősebb tagja vált a vezetővé. Ezt az elvet az István-Koppány harc lezárultával váltotta fel a keresztény szellemiségű primogenitúra elve, miszerint a trónörökös mindig az elsőszülött fiú.

Tarkacsu, apja parancsára, számos hadjáratot vezetett Európában, de Árpád már ekkor is igyekezett diplomáciai kapcsolatokat kialakítani az európai országokkal. Tudunk például egy hadjáratról, amelyben Tarkacsu egy hadvezértársával, Berengár itáliai királynak segédkezett ellenfelei leverésében 921-922-ben.

A történelem "B-oldala" legalább olyan izgalmas, mint amit az iskolában tanulunk. A honfoglalástól az államalapításig tartó időszak az egyik legérdekesebb periódus, még ha a magyar nomád életmód miatt írásos feljegyzéseket gyakran más népek forrásaiban kell keresnünk. Az azonban biztos, hogy a magyarok bejövetele Európát jelentős mértékben meghatározó esemény volt.