A mesterséges intelligencia segít a kreativitás kibontakozásában, erre mutatott példákat egy hazai szakember.
A Colorado State Fair művészeti versenyt a szokásos kategóriában díjazták 2022-ben, a szobrászat, foltvarrás mellett jelen volt a festészet is. Ám az egyik jelentkező, Jason M. Allen nem ecsettel készített festményt mutatott be a szigorú, de rendkívül tapasztalt zsűrinek, hanem egy, a Midjourney nevű mesterséges intelligencia által készített „festményt”. Allen szavakkal adta meg az instrukciókat a programnak, ami azt festményszerűen ábrázolta. Az MI nyert, az emberek vesztettek.
Ez volt az első első mesterséges intelligencia által készített alkotás, amely elismerést kapott egy művészeti eseményen, ám sokakból heves felháborodást váltott ki, voltak akik csalással vádolták meg a kép készítőjét.
„Egy olyan világban, ahol a mesterséges intelligencia designpályázatokat nyer és ikonikus festők stílusát utánozza, milyen jövő vár a művészetre?”
– tette fel a kérdést egyik előadásában Dr. Kárpáti Andrea, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing- és Kommunikációtudományi Intézet Vizuális Kultúra Kutatócsoport szakembere.
A szakértő szerint a géppel készített képalkotás nem újdonság, már évtizedek óta támogatja a kreativitást. A digitális autómodellezés megjelenése az 1960-as években lehetővé tette, hogy a tervezők gyorsabban megjeleníthessék az új ötleteket, mint a korábbi famodellezéssel.
A filmiparban is forradalmi változásokat hozott a technológia, leginkább a CGI, azaz a Computer-Generated Imagery megjelenése. Enélkül nem lett volna olyan látványos Arnold Schwarzenegger a Terminator 2-ben, de ide sorolhatjuk a Jurassic Park legemlékezetesebb jelenetit, vagy a Bosszúállók, a Vasember, a Truman show különleges látványvilágát is (részletek a videóban).
„Ezek a technológiák az új művek kreálásán túl abban is segíthetnek, hogy más fényben lássuk a múlt neves festőinek alkotásait. A Da Vinci – A zseni című 2016-os kiállítás például fénytechnológia segítségével tárta fel a Mona Lisa hiányzó szemöldökét és a festmény eredeti színeit” – hangsúlyozta a magyar kutató.
Kárpáti Andrea szerint nézőpont kérdése, hogy az efféle képátalakítás kreatív gesztus vagy pedig a kép megcsúfolása.
Manapság a mesterséges intelligenciának köszönhetően nem feltétlenül kell ecsetet és vásznat ragadnunk, hogy képeket alkossunk, sőt a kézügyesség hiánya sem jelent problémát. Az olyan ingyenes programok segítségével, mint a Midjourney vagy a DALL-E, bárki elkészítheti saját műalkotását.
2022-ben az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatalához fordult egy Kristina Kashtanova nevű képregényrajzoló, aki szerette volna levédetni egyik művét. Indoklása szerint az illusztrációkat teljes mértékben a Midjourney képgeneráló eszköz használatával készítette. A Hivatal azonban úgy döntött, az MI által generált eredmény nem kiszámítható, és hiányzik belőle az emberi szerzőség, ezért nem védhető szerzői joggal, csakis a szöveges tartalom jogosult erre.
Sokan félnek az MI-vel közösen kialakított jövőtől, ám Kárpáti Andrea optimistán tekint a lehetőségre.
„Ne felejtsük el, hogy először minden új, digitális technológiától féltünk, a számítógép megjelenésekor is temették az oktatást és a művészetet, de mindkét terület felnőtt a feladathoz, amely elé a megváltozott környezet állította, nem lesz ez másképp a deepfake-kel és a mesterséges intelligencia-rendszerekkel kapcsolatban sem"
– tette hozzá az MTA doktora.
A szakember szerint minden azon múlik, hogy kinek vagy kiknek a kezében lesz a technológia.
Forrás: Corvinus