Ez Magyarország legmagasabban fekvő települése, alig félezer lakója élvezi a tiszta levegőt és a mesés panorámát

Magyarország tele van mesés tájakkal, szebbnél szebb dombokkal, tavakkal, folyópartokkal, erdőkkel. A hazánk legmagasabban fekvő településén élők igazán szerencsésnek érezhetik magukat, lebilincselő látvány a Mátra dombjai közt lévő kis község természeti környezete. Nem csoda, hogy rengeteg turista keresi fel a helyet, hiszen a kikapcsolódás és a feltöltődés garantált.

Magyarország legmagasabban fekvő települése Mátraszentimre, egy fiatal község Heves vármegyében, a Gyöngyösi járásban.

1944-ben jött létre, hat, a Felső-Mátra hegyeiben szétszórtan elhelyezkedő lakott területből, ezek Mátraszentimre, Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Bagolyirtás, Fallóskút és Galyatető.

Mátraszentimre tengerszint feletti magassága 750-835 méter, ami világviszonylatban nem kiemelkedő, de aki az Alföldön nőtt fel és autóval indul meglátogatni a mátrai települést, annak ilyen magaslatban már garantáltan bedugul a füle a község felé vezető szerpentineken, ezt tapasztalatból írjuk.

A területre érkező legelső, német és szlovák telepesek üvegfúvással foglalkoztak, amelyhez a környező erdők biztosították az alapanyagot. Ennek a kézműves tevékenységnek állít emléket a mátraszentimrei üveghuta. 

A községben sok a Gubalék, Stuller, Szabad, Randliszek, Szőke vezetéknevű ember, ők mindannyian a helyben élt első telepesek leszármazottai, akik hamar asszimilálódtak a helyi őslakosokkal, amikor megérkeztek és új családokat alapítottak.

Egy száz évvel ezelőtti feljegyzés bizonyítja, hogy a helyiek, a magyarul is beszélő tót lakosság tagjai keveset érintkeztek a Mátra más részein vagy annál is távolabb élő emberekkel, de ha turisták érkeztek, szívélyesen fogadták őket.

„E kis falukban természetesen nagy esemény egy-egy turistacsapat elszállásolása. Összegyűlnek a fiatalok, öregek: előkerül a harmonikás, és kész a bál. Akad, ki jól ismeri a régibb magyar nótákat és dalolgatnak. Az elszállásolásnál az értelmes bíró nagy segítségünkre van: ahol iskola van, természetesen az értelmileg kimagasló tanítóval lépünk érintkezésbe" 

– olvasható az 1909-ben megjelent Mátrai és gyöngyösi kalauzban.

A második világháborút követően jelentős átrendeződés következett be a mátraszentimreiek életében. A szlovák-magyar lakosságcsere egyezmény keretében a Felső-Mátrában élő szlovákok jelentős részét kitelepítették. A mai lakók egy része még őrzi nyelvében a szlovák gyökereket és nagy hangsúlyt fektet a  község vezetése a hagyományok megőrzésére. 

Forrás: Mátraszentimre