Kiszámolták, mikor törhet ki vulkán Magyarországon legközelebb

A Kárpát-medence kialakulásának utolsó húszmillió évében, a miocénben és a pliocénben viszonylag élénk vulkáni tevékenység zajlott, például az Északi-középhegység területén is. Árvai Gábor geológus szerint a Balaton-felvidéki vulkanizmusként emlegetett jelenség elnevezése azért pontatlan, mert amikor ezek a vulkánok működtek, akkor a Balaton még nem létezett. Habár tény és való, hogy a mai Badacsony területén 4,5 millió évvel ezelőtt intenzív vulkáni tevékenység formálta a vidéket, ez nagyjából 3 millió éve lecsengett. 

Amikor ezek a (mai) Balaton környéki vulkánok működtek, még egy merőben eltérő tektonikai szerkezet volt a jellemző, ami lehetőséget biztosított arra, hogy nagyon nagy, 70-80 kilométeres mélységből izzó magma jusson a felszínre. Mára a földkéreg és a köpeny határa 30-35 kilométeres mélységben van.

Szakértők szerint nem kell katasztrófától tartanunk, a jelenlegi állapotában a Badacsony már nem képes újra kitörni, a földszerkezet ugyanis nem ad rá lehetőséget. 

Ha netán mégis összeállna egy bizonyos mennyiségű magma a dombság alatt, és elindulna fölfelé, akkor is legfeljebb a kéreg-köpeny határig jutna, de áttörni nem tudná. Ehelyett a magma kihűlne, megszilárdulna és odanőne a kéreghatárhoz, vastagítva azt.

Holttestek repültek át Budáról Pestre Magyarország egyik legnagyobb földrengésekor

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Magyarország más területein is voltak vulkánok

A Balaton-felvidéken túl további fontos vulkáni területek Magyarországon a Tokaj-hegy és a Zempléni-hegység, amelyek a miocén korban, körülbelül 10-15 millió évvel ezelőtt alakultak ki.

Ezenkívül a Bükk hegységben és a Mátrában is találhatók kisebb vulkáni formációk. Ezek a vulkáni területek sem mutatnak jelenleg aktivitást, de geológiai szempontból nagyon érdekesek és fontosak.

Legutóbb 2010-ben volt olyan vulkánkitörés, amely Magyarországon is éreztette a hatását, szerencsére csak a légi közlekedés tekintetében. 

Az izlandi vulkán, amely 2010-ben kitört, az Eyjafjallajökull volt. A kitörés áprilisban kezdődött és jelentős légi közlekedési zavarokat okozott Európában, beleértve Magyarországot is. Az Eyjafjallajökull kitörése hatalmas mennyiségű vulkáni hamut juttatott a légkörbe, amely veszélyes volt a repülőgépek hajtóműveire, emiatt több ezer járatot töröltek és sok repülőtér ideiglenesen bezárt.

A vulkáni hamu felhője nagy magasságban terjedt el Európa felett, és amellett, hogy rontotta a látási viszonyokat, egyes szakemberek szerint az egészségre is káros lehetett.

Forrás: InfoStart