Magyarország legmélyebb tava azonnal ámulatban ejti azt, aki megpillantja.
Létezik egy hely Magyarországon, amely a mediterrán vidékek szépségével vetekedő természeti csoda. A rudabányai bányató hazánk legkülönlegesebb és egyben legfélelmetesebb tava. A geológiai különlegességnek számító tó hossza körülbelül 300 méter, átlagos szélessége 80 méter, legnagyobb mélysége pedig meghaladja a 60 métert, így ezzel hazánk legmélyebb állóvizeként tartják nyilván.
Magyarország legmélyebb mesterséges tava Rudabányán található, egy elhagyott vasércbánya területén jött létre, mélysége eléri a 60-70 métert is. A bányászat befejezése után fokozatosan töltötte fel a medret a talajvíz, most népszerű búvárkodási hely, köszönhetően a kristálytiszta vizének és mélységének.
A tó a búvárkodás mellett fürdésre, horgászatra nem alkalmas, a víz összetétele a sok ásványi anyag miatt nem egészen olyan, mint egy hagyományos állóvízé. Az elmúlt évtizedekben a természet visszafoglalta a bányagépek által feldúlt területet, ma már gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik, valamint geológiai és őslénytani érdekességekkel is bír. A tó körüli terület geológiai szempontból is jelentős, mivel itt találták meg az egyik legrégebbi európai ősemlős maradványait.
A miocén kori főemlős körülbelül 10-12 millió évvel ezelőtt élt ezen a vidéken, maradványainak felfedezése jelentős paleontológiai esemény volt a hatvanas években, mivel fontos információkat nyújtott az emberi evolúció korai szakaszairól.
A Rudapithecus hungaricus kis termetű főemlős volt, valószínűleg az élete jelentős részében fára mászó életmódot folytatott. Fogazata és csontváza alapján a kutatók következtetéseket vontak le táplálkozási szokásairól és mozgásképességeiről. A fogak morfológiája és kopásmintázata alapján a kutatók arra következtetnek, hogy a Rudapithecus vegyes étrendet folytatott, amely valószínűleg gyümölcsökből, levelekből, magvakból és esetleg kisebb mennyiségű állati eredetű táplálékból állt, rovarokat, kisebb gerinceseket fogyaszthatott.
Visszatérve a rudabányai tóhoz, meg kell említeni még egy érdekességet. A tó vizének hőmérséklete 15 méter mélység alatt lecsökken 6 °C-ra, azonban ettől a mélységtől lejjebb a külső környezeti tényezők hatása már nem jellemző, a hőmérséklete sem változik. Emellett a hazai vizeinkben ritkán előforduló ionösszetétel, továbbá a kiugróan nagy sótartalom is egyedivé teszi a tó vizét.
A tóban több rákfaj is él. 2003-ban a partról vett mintákban két ágascsápú és két evezőlábú rákfajt is találtak. 2012-ben a felszínhez közeli és a 7 méterről vett vízmintákból pedig a hazai állóvizeink nyári planktonjára jellemző négy ágascsápú, továbbá egy szintén melegvíz kedvelő evezőlábú rákfajnak néhány példánya is előkerült.