Amerika máris megszerezte Grönlandot? Mutatjuk a térképet

Donald Trump megválasztott elnök diplomáciai vihart váltott ki azzal, hogy bejelentette, az Egyesült Államok „nemzetbiztonsági” okokból igényt tart Grönlandra. A Föld legnagyobb szigete jelenleg Dánia tulajdonában van és Mette Frederiksen miniszterelnök egyértelműen kijelentette, hogy „nem eladó”. Amerika egyelőre a békés megegyezés híve, de Donald Trump azt sem zárja ki, hogy erővel kell majd megszereznie Grönlandot.

Trump érdeklődése Grönland iránt nem új keletű. Már 2019-ben is megemlítette, hogy fáj rá a foga, de akkor még senki nem vette komolyan. Most azonban hivatalosan is kifejezte a sziget megszerzésére vonatkozó szándékát, ami valóságos káoszt okozott a dán belpolitkában.

Az optimistább forgatókönyv szerint nem lesz folytatása az ügynek, az új amerikai elnököt jobb belátásra bírják majd a tanácsadói. A pesszimistább (vagy inkább realista?) teória azt mondja, küzdelem lesz. Tekintettel a Trump ismételt kijelentéseire és a nemzetbiztonságra való hivatkozására, érdemes megtudni, hogy Grönland milyen stratégiai értékkel bírhat az Egyesült Államok számára.

Négy oka is van Trumpnak, hogy megszerezze Grönlandot

Scott L. Montgomery, a Washingtoni Egyetem geopolitikai professzora nemrég kiadott egy tanulmányt, mely szerint Grönlandnak négy olyan erőssége is van, ami miatt hasznos lehet az Egyesült Államok számára: ásványok, katonai jelenlét, sarkvidéki geopolitika és a terület potenciális függetlensége.

Grönland legértékesebb természeti erőforrásai a hatalmas ásványkincsben rejlenek, amely valódi potenciált rejt magában gazdaságának előmozdítására. Az azonosított lelőhelyek között nemesfémek, például arany és platina, számos nemesfém – cink, vas, réz, nikkel, kobalt és urán – és ritkaföldfémek, köztük a neodímium, a diszprózium és a prazeodímium találhatók. 

Kína is beadta az igényt Grönland kiaknázására

Az ásványkincsek kiaknázására ráadásul már Kína is bejelentkezezz tíz évvel ezelőtt, ennek megelőzése is az egyik ok, amiért az USA meg akarja szerezni Grönlandot.

Az Egyesült Államoknak egyébként 1946-tól kezdődően vannak biztonsági érdekeltségei Grönlandon, akkor 100 millió USD-t ajánlottak fel Dániának aranyrúdban a szigetért. A dánok udvariasan, de határozottan visszautasították ezt.

Grönlandon közel 60 000 ember él, 90%-uk őslakos inuit, önálló miniszterelnökük van, Mute Eged. Trump őt is puhítja, hogy kezdeményezzen népszavazást a szigeten az Amerikához való csatlakozás kérdésében.

Amerikának van már egy Grönlandja

Nem ez lenne az első Grönland (angolul Greenland) az Egyesült Államok térképén. Valójában már van egy ugyanilyen nevű település Arkansas államban. A lakosság száma a 2020-as népszámlálás szerint 1213 fő, van saját középiskolája is. Miután a területről elűzték a cherokee indiánokat az 1800-as évek elején, telepeseket költöztettek a területre, akik főleg gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. 

Az amerikai Grönland éghajlata éppen az ellenkezője annak a Grönlandnak, amit most Donald Trump célul tűzött ki. Ebben a városban az éghajlatot forró, rendkívül párás nyarak és a magasságtól függően általában hűvöstől nagyon hidegig terjedő tél jellemzi.

Grönland szigete sem volt mindig fagyos. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy 450 000 és 800 000 évvel ezelőtt növányekben és állatokban gazdag terület volt. A jégminták fák, például éger, lucfenyő, fenyő és tiszafa, valamint gerinctelen állatok, például bogarak, legyek, pókok, lepkék és lepkék jelenlétét mutatták ki. 

A sziget egyébként káprázatosan szép, érdemes belepillantani ebbe a 4K videóba: