A Nap bármikor befoghat egy új bolygót, káoszt okozva a Naprendszerben

A Naprendszert mindannyian „örökkévalónak” tartjuk, pedig sok milliárd év kellett a kialakulásához, és lényegében folyamatos változásban van. Szigorúan véve a központi csillag, vagyis a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszert értjük rajta (köztük van a Föld is), de vannak benne törpebolygók, holdak, kisbolygók, meteoroidok, üstökösök, és még egy sor más égitest.

Szakemberek szerint szélsőséges esetben akár az is elképzelhető, hogy a Naprendszer valamikor a jövőben befogad egy újabb „kósza” bolygót is, ami persze nagy galibát okozna a kényes egyensúlyban lévő rendszerben.

Ez egyáltalán nem légből kapott feltételezés, gondoljunk csak a rejtélyes Oumuamuára, amely 2017-ben a Naprendszeren kívülről érkezett közénk, és akár itt is maradhatott volna. Persze csak akkor, ha nincs alapja annak a feltevésnek, hogy idegen civilizáció mesterséges eszköze (talán egy napvitorla) lehetett, és így irányítottan távozott a közelünkből.

Kevésbé ismert, hogy 2019-ben a 2l/Borisov üstökös is a csillagközi térből érkezett, mégpedig a Cassiopeia csillagkép irányából. A nagyjából 1 kilométer átmérőjű égitest 2020 márciusában kettétört, és a magas szén-monoxid-tartalmú üstökösről ekkor tudták megállapítani, hogy feltehetőleg egy fiatal csillag körül kialakult, úgynevezett protoplanetáris korong hideg, külső régiójából származik.

Ahogyan a bolygók képesek (akár időlegesen is) kisebb-nagyobb holdak befogására, úgy nem zárható ki, hogy egyszer a Nap is csapdába ejt egy erre haladó bolygót. Ha túl nagy méretű lenne, és a pályája is pechesen alakulna a mi szemszögünkből, akkor

a jövevény alapvető változásokat okozna a földi életben is.

Kevesen vannak tisztában azzal, mennyire összetett a Naprendszerünk működése. Rendkívül sok mozgó égitestet tartalmaz, amelyek koordinátái folyamatosan változnak, így a Naprendszer hol kisebb, hol nagyobb mértékben fogékony egy-egy új objektum befogadására. Elméletileg tehát lehetséges, hogy új bolygó furakodjon a meglévők közé.

Ez azt jelenti, hogy a Nap úgy ejti csapdába, hogy ne szökhessen vissza a csillagközi térbe, ugyanakkor ne csapódjon bele magába a központi csillagba sem. Nem szabad ugyanakkor elfeledkezni a gigantikus Jupiterről sem, amely szintén hatást gyakorolhat a jövevényre, vagyis „beleszólása” lehet azzal kapcsolatban, hogy az maradhat-e örökre.

És akkor az esélyekről: a Naptól 6 parszek távolságra (ez egy csillagászati távolságegység) 131 csillag és barna törpe található. Néhányuknak bolygóik is vannak, és nagyjából egymillió évente két csillagszomszédunk néhány fényévnyire kerül a Földhöz.

A következő 50 ezer évben azonban hat csillag is el fog haladni mellettünk, csúcsforgalom várható ebből a szempontból, vagyis jelentősen megnő az esélye annak, hogy a Naprendszerünk új, jelentős taggal gyarapodjon.

Új bolygó a Naprendszerünkben?