Már az ókori görögöknél is volt Ratkó-korszak, a szülés nem kívánságműsor volt

A feminizmus és a női egyenjogúság a modern kor eredménye. Azonban a nők már az ókorban is megtalálták a módját annak, hogy befolyást szerezzenek azokban a döntésekben, ami a saját sorsukra is hatással van. 

Az ókori Görögországban a nők élete és társadalmi szerepe jelentősen eltért a férfiakétól, és ez városállamonként is különbözött. A legújabb kutatásokkal egyre közelebb jutunk ahhoz, hogy megértsük, milyen életet élhetett  egy nő, aki a Milói Vénusz megalkotásának idején lakott ezen a bolygón.

Az ókori görög nők elsődleges feladata a háztartás vezetése és a gyermeknevelés volt. Az oikoszokban (családi gazdaságokban) a nők voltak a felelősek azért, hogy az asztalon mindig legyen élelem, megfelelő ruhákban járjanak a gyerekek, de a rabszolgák felügyelete és irányítása is a nőkre hárult. 

Szülni kellett, nem volt mese

A lányokat általában fiatal korban, már 14-15 évesen férjhez adták. Mivel a férfiak csak idősebb korban, nagyjából 30 évesen házasodtak, komoly korkülönbségek is akadtak. LEgtöbbször rokonhoz adták a szülők a lányokat, hogy a vagyon megmaradjon. Ez minden bizonnyal hatással lehetett az érzelmekre, így a gyermekáldást törvényekkel is biztosítani kellett. 

A törvény előírta, hogy minden családban legalább egy fiú- és egy leánygyermeknek kellett lennie. A nőknek akkor is teljesíteni kellett ezt az elvárást, ha már öt vagy hat lánygyermeket szültek, tovább kellett próbálkozni a fiú utódért. Emiatt két-három évente szültek, és a magas csecsemőhalandósággal is számolniuk kellett.

A családtervezésbe való felsőbb beavatkozás nem csak a régmúltban volt jellemző. Emlékezetes Magyarországon a Ratkó-korszak, ami Ratkó Anna 1950 és 1953 közötti egészségügyi miniszterségére utaló elnevezés. Ebben az időszakban megadóztatták azt, akinek nem volt gyermeke és bevezették az abortusztilalmat, aminek az lett a következménye, hogy jelentősen nőtt a születések száma.

Az ókori görögök között élő befolyásos nők száma elenyésző volt

Bár a nők politikai jogokkal nem rendelkeztek, egyesek mégis jelentős befolyásra tettek szert. Például Phryné, az ókori Görögország egyik legismertebb hetérája, aki szépségével és intelligenciájával nagy vagyont és hírnevet szerzett magának. 

Nő csak ott lehetett egyenjogú a férfival, ha ugyanazt teljesített fizikailag is. Érdekes módon a szigorú Spártában volt a nők helyzete kivételes. Itt a lányokat iskolázták, edzették, és bizonyos fokú egyenjogúságot élveztek, például birtokolhattak földet és bort is ihattak. 

A nők megalkották a saját közösségeiket

Voltak olyan női közösségek és események, ahová férfi nem tehette be a lábát. Például a theszmoszforia ünnepe, amelyet Démétér istennő tiszteletére tartottak, kizárólag nők részvételével zajlott. Ezek az alkalmak lehetőséget biztosítottak a nők számára a közösségi életre és a vallási gyakorlatokra és itt zajlottak a nővé avatási szertartások is. Ezeken az eseményeken kívül nem érinkezhettek szinte senkivel.