Arisztotelészt hímsoviniszta disznónak nevezné ma sok nő, ráadásul okkal

Arisztotelész az ókori görög filozófia egyik legnagyobb alakja, és az ő munkássága alapvetően befolyásolta a nyugati gondolkodást, számos tudományág alapjait tette le. Kr. e. 384-ben született és élete 62 évében az emberi tudás olyan átfogó rendszerét hozta létre, amely egyszerre foglalkozik a természettel, az etikával, a társadalommal, a művészetekkel és a gondolkodás szerkezetével. A nőkről azonban fogalma sem volt.

Arisztotelész szerint a nők és a férfiak között természetes hierarchia áll fenn. Úgy vélte, hogy a férfi a teljesebb és az aktívabb nem, míg a nő hiányos és passzív. A női testet gyengébbnek és alacsonyabb rendűnek tekintette a férfiéhoz képest, ami szerinte a természet rendjét tükrözi. Ezt a nézetet a biológiai elméleteivel is összekapcsolta.

A nemzéshez is csak egy anyagi hordozó a nő

Arisztotelész elméletében a szaporodásnál a férfi spermiumot „aktív princípiumként” emlegette, amely az utód formáját és lényegét hozza létre. Ezzel szemben szerinte a női test csak anyagot biztosít, amely passzívan befogadja ezt a formát. E szerint a nő nem több, mint anyagi hordozó, és szerepe a szaporodásban pusztán befogadó.

Ha ez nem lenne elég, a számára másodlagosnak tekintett nők nemi szervét se nézte semmibe

Arisztotelész úgy gondolta, hogy a nő a férfi hiányos változata, amit ő biológiai szempontból értelmezett. Ezt a hiányosságot azzal is magyarázta, hogy a nők nem képesek spermiumot termelni, ami szerinte a tökéletesség jele. Úgy vélte, hogy a női test bizonyos mértékig fejlődési hiba, mivel a tökéletes lény szerinte a férfi. 

Elgondolkodtató azonban, hogy a feljegyzéseit böngészve úgy tűnik, nem töltött sok időt a női nemi szervek vizsgálatával, a nagy tudós ugyanis nem tudta megkülönböztetni a húgycsövet a hüvelytől.

A filozófus a nőket belülről jobban ismerte, mint kívülről

Arisztotelász úgy vélte, hogy a nők kevésbé racionálisak és inkább az érzelem dominál bennük. Szerinte a női lélek természeténél fogva engedelmes és érzelmes, míg a férfié a vezetésre termett.

Fontos megjegyezni, hogy Arisztotelész nézetei erősen korlátozottak és a mai társadalmi, biológiai és filozófiai szempontok szerint már túlhaladottak. A korai filozófia – és Arisztotelész írásai is – azonban mély hatással voltak az európai gondolkodásra, és ezek a nézetek hosszú időn keresztül befolyásolták a nők társadalmi megítélését.