Brutális halált választott magának Hérakleitosz, a görög filozófus csak meg akart gyógyulni

Hérakleitosz, az ókori görög filozófus, az emberi gondolkodás egyik legnagyobb úttörője volt. Nevét a filozófiatörténet aranykönyvei őrzik, hiszen ő fogalmazta meg a világ folyamatos változásáról és az ellentétek egységéről szóló tanításait. Hosszú élete során megannyi felfedezést tett, halála azonban nem volt méltó egy ilyen kaliberű elméhez.

Hérakleitosz az ióniai Epheszoszban született, az időszámításunk előtti 6. század végén, körülbelül i. e. 535-ben, és i. e. 475 körül halt meg. Élete az ókori Görögország jelentős szellemi pezsgésének idejére esett, amikor a preszókratikus filozófusok megalapozták az emberi gondolkodás jövőjét.

Arisztokrata családból származott, előkelő társadalmi helyzetéből fakadóan lehetősége volt elmélyült tanulmányokat folytatni. Életéről azonban kevés pontos adat maradt fenn, mivel visszahúzódó személyiség volt. Kortársai „a homályos filozófusnak” nevezték, ugyanis művei nehezen érthetőek és tömör aforizmákban fogalmazta meg a mondandóit.

Antiszociális filozófus volt, nem szívesen barátkozott

Hérakleitosz a feljegyzések szerint különc, magának való emberként élt, és nem kereste mások társaságát. Szkeptikusan viszonyult az emberi viselkedéshez és a társadalmi normákhoz, ami még magányosabbá tette. A filozófus nem házasodott meg, és nem nemzett gyermeket. Életének nagy részét elmélkedéssel és írással töltötte.

A görög tudós filozófiája a világ állandó változásának és az ellentétek egységének gondolatán alapul. Legismertebb aforizmája szerint: 

„Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba”

Mivel a folyó mindig változik, akárcsak az ember és a világ. Ez a metafora tökéletesen kifejezi az állandó mozgás és átalakulás tanát, amely Hérakleitosz gondolkodásának középpontjában állt.

Filozófiája szerint az univerzum lényege a harc és az ellentétek: az éjszaka és a nappal, a hideg és a meleg, az élet és a halál mind egyensúlyban vannak, és egymástól függnek. Hérakleitosz a tűz elemét tartotta az univerzum alapelemének, amely szerinte az átalakulás és a mozgás szimbóluma.

Hérakleitosz gondolatai ma is aktuálisak

Hérakleitosz írásainak nagy része elveszett, mégis őt tartják a dialektikus gondolkodás egyik előfutárának, amely később Hegel és Marx filozófiájában is visszaköszönt. Munkásságának hatása tetten érhető az egzisztencializmusban és a hermeneutikában is.

Tragikus halált halt

Életének végén Hérakleitosz súlyos betegségben szenvedett, amelyet a források leginkább ödémaként azonosítanak (a test szöveteinek kóros vízvisszatartása). Azt hitte, hogy ha nyakig elmerül a szarvasmarha-trágyában, akkor valamiképpen meggyógyul. A furcsa próbálkozás azonban nem járt sikerrel. A források szerint a bűztől megvadult kutyák széttépték a testét. Védekezni sem tudott, a trágya ugyanis gipszként rászáradt a testére.